Változnak a trendek a hazai turizmusban és gasztronómiában. A hangosabb, vibrálóbb városi desztinációk mellett egyre többen fordulnak a természet felé. Náluk a tömegtermékek helyett a kézműves ételek, a harsány helyszínek helyett a mélyebb, természetközelibb élmények dominálnak. Repülő helyett vonat, svédasztal helyett biomenü.
A legdivatosabb trendek már tavaly elkedtek megmutatkozni: inkább vonat, mint repülő, a mesterséges intelligencia használata, svédasztal helyett bio, organikus, nullkilométeres menü – és mindenekelőtt a természet szeretete, védelme, a tömegturizmus elkerülése. A gasztronómia új szerepet kap és felértékelődik. A belföldi vagy a szomszédos országokban való pihenés népszerűbb, mint valaha. Ha mégis külföld, akkor Észak.
Kibérelni a baráti társaságnak egy csendes erdei házat, ahol nem szolgál ki senki, fán lakni „fészekben”, kevésbé puccos panziót keresni – ez ma nem csak azokra jellemző, akiknek elege van a wellness-svédasztal jelszóval operáló turizmussal, amikor hat ember szorong egy falatnyi jakuzziban, és túl tömik magunkat a vacsoránál, „elvégre kifizettük” jelszóval.
A legmenőbb helyek szinte nincsenek is feltüntetve a térképen, címük, nevük szájról-szájra jár, persze az extrákat meg is kell fizetni.
Az, hogy a reggelihez, az előtte való napokban, a tulajdonos által, a saját tehén tejéből készített sajtot szolgálják fel, nem filléres attrakció. A másnapi menüt este találja ki a séf, miután körbejárt a gazdaságban. Némelyik extravagáns helyen ne lepődjünk meg azon sem, ha nincs a szobában tévé, viszont könyv és társasjáték jó sok.
Az ökoturizmus sosem volt olyan népszerű, mint ma
Szeptember első hetében zajlott az Országos Erdészeti Egyesület Az ökoturizmus helyzetértékelése című konferenciája, melyen az előadók és az általuk képviselt szervezetek további közös gondolkodást és együttműködést szorgalmaztak, hiszen hazánkban a természetjárás, az erdei turizmus elmúlt másfél évtizedben tapasztalható fellendülési tendenciája várhatóan tovább fog növekedni – jósolja a szakmai szervezet.
Ez az a trend, amely a kerékpáros országjárással karöltve a legkevésbé környezetszennyező, viszont tökéletes kikapcsolódást nyújt tévé, Netflix, internet és laptop nélkül. Ad abszurdum, az is előfordul, hogy nincs térerő és a telefon csörgése helyett madarak csicseregnek.
A belföldi turizmus eme szegmensének legfontosabb infrastrukturális hátterét, az erdei turistautak, pihenőhelyek hálózatának meghatározó részét elsősorban az állami tulajdonú erdészeti társaságok tartják fenn. Az erdők felé támasztott ökoturisztikai igény a társadalom részéről évről-évre növekszik, egyre többen ismerik fel az erdők rekreációs lehetőségeit.
A konferencián elhangzottak szerint Magyarország nemzeti zöldvagyonának legfontosabb eleme a több, mint kétmillió háromszázezer hektár fával borított terület.
A kutatók – számos adatot egybevetve – arra az eredményre jutottak, hogy a magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.
Elmer Tamás, az egyesület főtitkára bemutatta azokat az edukációs programokat – Hátizsákban az Erdő, Iskolában az Erdő Program, Erdei Iránytű Program, Erdei Vándortábor Program – amelyekkel a jövő generációjának tudatos ökoturisztikai látogatóit nevelik ki.
Felpörög az erdei turizmus, egyre többen hagyják maguk mögött a sietős, hangos városi desztinációkat Fotó: Pixabay
Gardróbvásáron, piacon, iskolai menzán
A gasztronómia is kezd új arculatot ölteni Magyarországon. Ma már az, hogy bemegyünk egy étterembe ebédelni, mert éhesek vagyunk, nem számít különösebben izgalmas gasztronómiai programnak. A fesztiválok, a falunapok, és a pincelátogatások után is van élet.
Ahogy az egyik programajánló oldal hírül adja, lehet forgatási helyszínen, például egy iskolai menzán vacsorázni, galériában borozni, gardróbvásáron turkálni, majd bruncholni. Egyre népszerűbbek a főzőiskolák – ilyen például a koreai – és az élményfőzések.
Nézzük milyen ma egy budapesti, spanyol élményfőzés. Az egyik pesti piac emeletén rejtőzik egy stúdió, ahol nem csupán a konyhai fortélyokat lehet ellesni. A jelentkező megtanulhat házi nachost, guacamolét, pico de gallót és fajitast készíteni, és még a holtak kenyerét is megkóstolhatja. Aláfestésként Migue dalol és könnyen követhető tánclépéseket tanít, hogy a kalóriákat ledolgozzák a vendégek. Megismerhetjük a tökéletes mangós margarita receptjét, miközben „élményszerű spanyol nyelvi turbóban” veszünk részt, alkalomhoz illő spanyol-magyar túlélő PDF-fel, izgalmas feladatokkal és kvízzel.
Bor, mámor, művészet
Egészséges hedonizmusra és kiadós brunchra invitál egy másik szervezet, őszi gardróbcserével összekötve. Újabban az egyik lélekmelengető – ahogy a meghívó fogalmaz – designvásárt nemcsak zenével kötik össze, de vegán ebéddel is. Másutt a reggeli taco-t mimosaval kínálják, mielőtt elkezdődne a kincskeresés.
Bizonyára gyorsan népszerű lesz az az irányzat, amely a bor és a művészetek közötti kapcsolatot, az alkoholfogyasztás határvonalait és hatását fejtegeti, „Bor, mámor, művészet” jelszóval.
A tematikus vidéki borvacsorák változatlanul népszerűek. Ezekkel az a gond, hogy utána nem lehet autóba ülni, hanem ott kell aludni, vagy a pince fölötti panzióban, vagy valamelyik butikhotelben. Ma már a boros rendezvények is szakosodtak: a pezsgőtematika nemcsak Szilveszter tájékán vonzó. Sokszor csak egy-egy pince speciális évjáratait kóstoltatják a vendéggel, hozzá komponálva az ételeket.
De nemcsak a pincék érdemlik meg hogy útra keljünk, hanem a cukrászdák is. Ha átnézzük a szaklapokat, rábukkanunk az Év Tortája verseny győzteseire. Akár magunk is szervezhetünk édes túrákat, felkeresve a kiváló vidéki cukrászatokat, sőt, újabban egy-egy biopékség, kisüzemi húsfeldolgozó vagy tésztaüzem – vásárlási lehetőséggel persze – is lehet turisztikai vonzerő, ha már kötelezően megnéztük a helyi templomot és a múzeumba is bekukkantottunk.
erdei kisvasút Bázarekettye felső vasútállomás. fotó: OEE
Előadása végén bejelentette, hogy az Országos Erdészeti Egyesület tagsága Ökoturisztikai Szakosztály megalakulását kezdeményezte. Ez az erdei ökoturisztikával foglalkozó szakembereknek egy olyan szakmai műhelyévé válhat, melynek pozitív eredményeit a magyar erdők látogatói reményeink szerint mind tapasztalják majd.
Benkhard Borbála, a Debreceni Egyetem adjunktusa előadásában látogatómonitoring vizsgálatokat mutatott be a hazai természeti területeken, Petényi Mirkó, az AÖFK igazgatója kulcsosházak és aktív ökoturisztikai fejlesztésekről, Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség, igazgatója a turistaút hálózatról és megvalósult fejlesztési projektekről, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig a védett természeti területek turisztikai vonatkozásairól számolt be.
Ripszám István, az Országos Erdészeti Egyesület általános alelnöke a konferencia zárszavában elmondta, hogy a jelen lévő erdészek, természetjárók, turisztikai és természetvédelmi szervezetek már évtizedek óta együttműködnek az erdők hármas funkciójának, a közjóléti, a természetvédelmi és gazdasági szerepkörök egyidejű fenntartásában. A konferencián értékelve a magyar erdők turisztikai-ökoturisztikai helyzetét, szerepét, az e területen tevékenykedő szervezetek nézőpontjainak szorosabb összehangolását, az eddigieknél is hatékonyabb együttműködés kialakítását szorgalmazta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
