2013-ban a jelenlegi információk szerint az adórendszerből kivezetésre kerül a szuperbruttó, alacsonyabb kedvezményekkel, de megmarad a bérkompenzáció, a munkavállaló által fizetendő járulékokban viszont nem lesz változás. Az Orbán-kormány 10 pontból álló munkahelyvédelmi akcióterve azonban mégis változó adóterheket generálhat köszönhetően a munkaadó által fizetendő terhekből érvényesíthető kedvezményeknek. Ebben a cikkünkben az öt, munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat érintő (a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, a 25 és 54 év közötti szakképzetleneket, a tartósan munkanélkülieket, illetve a gyedről, gyesről visszatérő kismamákat) kedvezmények adóékre tett hatásaival foglalkozunk. Ugyan a 16 százalékos kisvállalati adó a bérek után fizetendő közterheket is kiváltja, így jelentősen módosíthatja a foglalkoztatás teljes költségét, ezzel a témával egy későbbi cikkünkben kívánunk foglalkozni.
Mint ismert, 2012-ben 10 éves csúcsra emelkedett az alacsony keresetűek - vagyis statisztikai értelemben az átlagbér 67 százalékáért foglalkoztatottak - adóéke köszönhetően az adójóváírás kivezetésének, valamint az egyszázalékos egészségbiztosítási járulékemelésnek. Mivel a kormány 2013-tól életbe lépő járulékkedvezményei bruttó 100 ezer forintig vehetők igénybe, ezúttal mi is az érintettek körében az alacsonyabb (átlag alatt) keresetűekre fókuszáltunk, miközben azt vizsgáltuk, hogy a teljes munkaerőköltség hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában. Cikkünkben a fentebb említett jövő évi változások közül egyedül a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeinek hatásait vizsgáltuk meg. (Azt pedig, hogy hogyan alakulnak jövőre kedvezmények nélkül az adóterhek és a nettó bérek jövőre, kalkulátorunk segítségével Ön is kiszámolhatja.)
Sosem látott alacsony szintre juthat az adóteher
Összességében elmondható, hogy a kormány által biztosított járulékkedvezmény az érintett munkavállalói csoportoknál jövőre hazai viszonylatban és más uniós országokhoz viszonyítva is jelentős könnyítéseket jelent majd. Az alábbi grafikon az átlagkereset 67 százalékánál - vagyis kalkulációnkban a bruttó 220 ezer forint 67 százalékánál, 147 400 forintnál - kialakult adóéket ábrázolja Magyarországon1999 óta. Látható, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalók után érvényesíthető 14 százalékos kedvezmény lényegében a jelenlegi - és jelen állás szerint jövőre is érvényes - 49,03 százalékról 2010-es szintre, 44,8 százalékra csökkenti az adóék nagyságát. Ezzel szemben a tartósan munkanélküliek és a gyedről, gyesről visszatérő kismamák esetében igénybe vehető 28,5 százalékos (27 százalékos szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás) kedvezmény lényegében soha nem látott mélységbe löki az adóéket az alacsony keresetűek körében; 40 százalékra ugyanis 1999 óta még soha nem volt példa. Ez tehát azt jelenti, hogy a 14 százalékos kedvezmény 4,23 százalékponttal, a 28,5 százalékos kedvezmény, pedig 9,03 százalékponttal csökkenti az adóéket 2013-ban.
Kedvezményekkel rekordalacsony, mégsem versenyképes a régióban az adóékünk
Érdemes összehasonlítani a fenti adatokat más uniós országok adóékével, melynek vizsgálatához az Eurostat statisztikai adatbázisát hívtuk segítségül, mely szintén az átlagkereset 67 százalékánál jellemző adóéket tartalmazza. Azt azonban az összehasonlítás előtt meg kell jegyezni, hogy az uniós statisztika legfrissebb adatai egyelőre még csak 2011-re vonatkoznak, tehát a tényleges adatokbirtokában megváltozhat a sorrend. Abban az esetben viszont, ha nem történnek az uniós tagállamok adórendszereiben drasztikus változások, arra kell számítani, hogy mindenféle kedvezmény nélkül továbbra is csúcson lesz a magyar adóék - a 49,03 százaléknál többet csak Belgiumban von el az állam a teljes munkaerőköltségből. A 2011-es adóék ezzel szemben még csak a negyedik legmagasabb volt az Unióban.
Jövőre, egy alacsony keresetű munkavállalónál, vagyis az átlagbér 67 százalékáért foglalkoztatottnál, ha 14 százalékos kedvezményt érvényesít a munkaadó a 147 400 forintos bruttóra, akkor uniós viszonylatban visszakerülünk a negyedik helyre az állam által elvont 44,8 százalékkal. Ilyen összehasonlításban a 28,5 százalékos kedvezmény érvényesítésével viszont már lényegesen versenyképesebbnek tűnik a foglalkoztatás teljes költsége, mivel az eurózónás 42,4 százalék alá esik vissza az adóék nagysága (40 százalék). Ez pedig az adatokkal rendelkező országok sorában a nyolcadik legmagasabb lesz.
Érdemes egyébként összevetni a magyar adóéket a visegrádi és a szomszédos országokban jellemzővel, hiszen így kiderül, hogy kedvezmények nélkül a közép-kelet-európai régióban Magyarországon vonja el a legtöbbet az állam egy alkalmazott után. Példaként, a régióban a második legmagasabb adóékkel Ausztria rendelkezik, ahol a teljes munkaerőköltség 43,7 százalékát vonja el az állam - vagyis 6,33 százalékponttal kevesebbet. A 14 százalékos kedvezmény érvényesítésével viszont már ennél jobb lesz a helyzet hazánkban, bár még az eurózónás átlag feletti lesz az összes elvonás mértéke, míg a 28,5 százalékos kedvezménynek köszönhetően átlag alatti sávba kúszik az adóék nagysága, ám ez még így is nagyobb lesz, mint például ahány százalékot Csehország, Szlovákiában, vagy Lengyelországban von el az állam az átlagbér 67 százalékáért foglalkoztatottak esetében.
14,5 százalékponttal kisebb elvonás a minimálbérnél
A fentiek mellett megvizsgáltuk néhány bérkategória esetén az adóék alakulását a kedvezmények igénybevételével. Ez alapján kiderült, hogy 14 százalékos kedvezménynél, bruttó 93 ezer forintos minimálbérnél a most is érvényes 49,03 százalékos adóék 42,54 százalékra csökken, ha viszont 28,5 százalékkal csökkentheti a terheket a munkaadó, akkor 34,5 százalékra esik vissza az elvonások aránya, vagyis valamivel több mint 12 százalékponttal. A kedvezmény érvényesíthetőségének felső határánál, vagyis bruttó 100 ezer forintnál szintén ugyanilyen mértékű változásokra lehet számítani.
Megnéztük még egy magas, bruttó 220 ezer forintos bérnél is az adóék változását, ahol ugyebár csak 100 ezer forintig érvényesíthető a járulékkedvezmény, tehát ez azt is jelenti, hogy a bruttó bér növekedésével egyre kisebb mértékű lesz az adóék csökkenése. Tehát, ha 14 százalékos kedvezménnyel csökkenti a terheket a munkaadó, akkor a jelenlegi 49,3 százalékos adóék 46,27 százalékra csökken, 28,5 százalékos kedvezmény esetén a teljes munkaerőköltség 43,31 százalékát fogja elvonni az állam.
Székely Sarolta
mfor.hu
