2019. április 9. 13:15
mfor.hu

Legalábbis Varga Mihály elmondása szerint ez a cél.

Magyarország elkötelezett a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének mielőbbi megvalósítása mellett – jelentette ki Varga Mihály a Kínai Eximbankkal folytatott tárgyaláson Pekingben, melyről a PM keddi közleménye számolt be. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk aktív résztvevője az Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, az új vasútvonallal pedig központi szerepet tölthet be az Új Selyemút nyugati végén.

A pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képező fejlesztésről szólva Varga Mihály elmondta: a fővállalkozói szerződések előkészítése jó ütemben halad, a tervek szerint a pályázatot elnyerő – kínai és magyar cégekből álló – konzorciumról akár április végéig döntés születhet. Ezt követően kezdődhet a tervezési és engedélyezési munka, 

a cél az, hogy 2023-ra befejeződjön a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. 

Ennek érdekében a kormány egyszerűsíteni kívánja a munkálatokhoz szükséges eljárásokat is, és lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a szükséges engedélyeket gyorsított eljárásban bocsássák ki – ismertette a tárcavezető. Mint mondta: amellett, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak-dél irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez és korszerűsítéséhez, fontos szempont, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el a kontinensre, és a szállítási útvonalért folyó versenyben Magyarország lemaradna a felújítása nélkül.

A Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán korábban Szijjártó Péter is tárgyalt Kínában, ő tavaly nyáron arra jutott, hogy legkésőbb 2023 végére kell elkészülnie a gigaprojektnek. Ehhez képest tehát most gyorsultunk egy évet. Emlékezetes viszont, hogy időközben a vonal magyarországi szakaszának fejlesztése 115 milliárd forinttal drágult volna tovább, mert a közbeszerzésen induló cégek csak 10 százalékkal többért lettek volna hajlandóak elvállalni a munkát. Ez már a kormánynak is sok volt, és új eljárást rendel el, az ezzel elfolyó idő miatt azonban maga az építkezés is csúszott egy évet, és várhatóan csak jövőre indulhat meg. Az, hogy a drágulásból is megárt a sok, azért sem meglepő, mert Pafféri Zoltán helyettes államtitkár, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. korábbi vezetője még 2017-ben azt nyilatkozta, összességében akár 750 milliárdra is hízhat a gigaprojekt ára.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>