Komoly ütemben vizesvébésedik a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztése. A projekt költségeit eredetieg 470 milliárd forintra becsülték, majd egy megkérdőjelezhető húzásnak köszönhetően felnyomták 550 milliárdra. Most azt írja a Világgazdaság, az építkezést lebonyolító, részben állami Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetője, Pafféri Zoltán egy konferencián azt mondta, hogy kamatokkal együtt 750 milliárdba kerül majd az egész.
A gigaberuházás kapcsán a Figyelő korábban a kamatterhek nélkül számolva megállapította, hogy érdemi forgalombővülés esetén is leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg Magyarországnak, szóval tényleg nagyítóval kell keresni benne az értelmet.
Mindenesetre most kiderült, hogy a projekt finanszírozási terve már készül, és Pfafféri azt is elmondta a Vg-nek, hogy szerinte a legkedvezőbb konstrukció kínai hitel lenne az erről kötött megállapodás alapján. A tendert még idén kiírják, ez egy, a tervezés és az engedélyezés két, a kivitelezés három évig tarthat.
A jelenlegi egy vágányból kettő lenne, és a pályasebességet 160 kilométerre emelnék, amivel a Budapest-Belgrád vonatút az elképzelések szerint a mostani nyolc órásról három órásra rövidülne. A pálya az átépítés alatt is üzemelne, valószínűleg először a második vágányt fektetik le a módosított nyomvonalon, és csak ezután látnak hozzá az eredeti vágányhoz, hogy ne akadályozzák a forgalmat.
A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését Kína hitelezi, és rezeg a léc, az unió vizsgálja a projektet, hogy megfelel-e a szabályoknak. Pafféri mindenesetre azt mondta, az ügyben nincs kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.
Egyes hírek szerint a kínaiak azon gondolkodnak, mégsem a görögországországi Pireusz kikötője lenne a kiindulópontja a számukra fontos vasúti tranzitvonalnak, hanem olasz kikötők. Így aztán nem is annyira fontos már nekik a Belgrádot és Budapestet is érintő vonal.
mfor.hu
