2016. április 16. 07:46

Huszonöt éve, 1991. április 15-én alakult meg Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelynek célja az volt, hogy segítse a kelet- és közép-európai országok piacgazdasági átalakulását, támogassa a gazdasági reformokat a térségben.

A térségben végbemenő rendszerváltás gazdasági téren is komoly megrázkódtatásokkal járt, a volt szocialista országok mindegyike súlyos munkanélküliséggel, a nemzeti össztermék (GDP) csökkenésével küszködött. A kialakult helyzetre adott megoldásként vetette fel Francois Mitterand francia elnök 1989 októberében az Európai Parlament strasbourgi ülésén egy bank alapítását, amely külső finanszírozóként közreműködne a piacgazdaságok kialakításában. Javaslatát az Európai Tanács novemberi ülésén elfogadták, és két hónap múlva megkezdődtek a tárgyalások.

A bank létrehozásában 1990 májusában egyezett meg negyven ország, az Európai Közösségek Bizottsága és az Európai Beruházási Bank (EIB). A megalakuláskor az alaptőke 10 milliárd ECU (12 milliárd dollár) volt, a részvények 51 százalékát az Európai Közösségek 12 tagállama és a két intézményi aláíró birtokolta, 10 százalék az Egyesült Államok, 12 százalék a kelet-európai országok, 6 százalék a Szovjetunió kezében volt (Magyarország a részvények 0,79 százalékával rendelkezett). A részvényesek a tőke 30 százalékát fizették be ténylegesen öt év alatt, egyenlő részletekben. A bank maga 499 millió ECU kölcsönt vett fel a nemzetközi pénzpiacon, és adományokhoz is jutott különböző együttműködési alapjai számára.

Az EBRD 1991. április 15-én kezdte meg működését Londonban, első elnökévé a francia Jacques Attalit választották meg, akit sokan bíráltak, mert filozófus és irodalmár volt, nem banki szakember. A bank kormányzótanácsában valamennyi részvényes ország képviselteti magát, az operatív irányítást 23 tagú igazgatótanács végzi, akik közül 11-et az Európai Unió országai, 4-et a kelet- és közép-európai országok, 4-et az egyéb európai országok, illetve szintén 4-et a nem európai országok választanak meg három évre. Az első öt alelnök egyike a korábbi magyar miniszterelnök, Németh Miklós volt, akit személyzeti és adminisztrációs ügyekkel bíztak meg. A banknak jelenleg már a hatodik elnöke van hivatalban, a brit Sir Suma Chakrabarti 2012-től tölti be tisztségét.

Az EBRD alapításakor leszögezték, hogy a fejlesztési bank pénzt kölcsönöz és tőkét fektet be működési területén, továbbá tanácsadással, technikai segítséggel szolgál, és hitelgaranciát vállal. Pénzkihelyezései nem haladhatják meg a névleges alaptőkét. Kihelyezései legalább 60 százalékát a magánszektornak, a magánszektornak kölcsönző pénzügyi közvetítő intézményeknek és privatizálandó állami cégeknek szánja.

Kihelyezéseinek összesen és országonként nem több mint 40 százaléka támogathatja az állami szektort és a közösségi fejlesztéseket, a főszabály szerint az infrastruktúra, a környezetvédelem és a piacgazdaság fejlesztésének területén. Az EBRD egyetlen cégben sem vállal részvénytöbbséget és közvetlen felelősséget az igazgatásért. Az első magyarországi hitelszerződés értelmében a kecskeméti Petőfi Nyomda 10 millió márkát kapott, míg az első, 50 millió dolláros kölcsönt Lengyelország fűtéskorszerűsítésének támogatására utalták.

A bank működési területét 2001-től fokozatosan kiterjesztette, ma már Közép-Európától a Földközi-tenger keleti térségén át Közép-Ázsiáig 30 országban tevékenykedik. Az évek folyamán az EBRD részvényeseinek száma 65-re duzzadt (2015 végén Kína szerzett jelképes, 0,1 százalékos részesedést), a pénzintézet legutóbb Cipruson, Görögországban és Ukrajnában kezdte meg finanszírozási tevékenységét. Bár 2006-ban bejelentették, hogy az EBRD értékelése szerint az addigra már EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország 2010-től "kiérik" a bankból, a 2008-ban kirobbant nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság miatt leállították a kivonulási folyamatot, és új támogatási stratégiát dolgoztak ki. Ma Csehország az egyetlen alapító tag, amelyben az EBRD már nem folytatja tevékenységét.

Az EBRD megalakulása óta több mint 150 milliárd euró értékben finanszírozott programokat, Magyarországon 171 fejlesztési programra összesen 2,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott saját forrásból. A bank 2015-ben 381 program keretében 9,4 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének, tevékenysége nyereséges volt. A legtöbb finanszírozást Törökország kapta, a korábbi legnagyobb egyedi felvevőnek számító Oroszországban a nemzetközi szankciók miatt nem kezdtek új programot.

mfor.hu