Az internet alapjai ugyan korábban megszülettek az amerikai hadiipar berkein belül, ám a ma ismert formája, a world wide web (www), vagy egyszerűen csak web alapelveit Tim Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Ennek ellenére tudományos körökben már korábban is foglalkoztak a kérdéssel, így az első domain név már korábban létrejött, jóval megelőzve magát a webet. Az elsőség kérdése kapcsán időnként viták lángolnak fel, ugyanis két név kapcsán is beszélhetünk erről a kitüntető címről. A valaha létezett legelső domén a Nordu.net volt, ez 1985 elején jött létre, melyet egyúttal az első internetes root szervernek tekinthetünk (nic.nordu.net). Meg kell említeni, hogy a Nordu.net tudományos céllal jött létre.
Néhány hónappal később aztán a Symbolics.com oldala volt, amelyet a teljes regisztrációs folyamatot követve hoztak létre. Ráadásul az 1985. március 15-én bejegyzett nevet már nem kutatásra használták, ezt ugyanis egy Massachusettsben tevékenykedő számítástechnikai cég vetette nyilvántartásba. A cég, amely önálló számítógépes munkaállomások létrehozásán tevékenykedett, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) égisze alatt működő kutatási inkubátor program részeseként került az Internet fejlesztési programjának közelébe.
A mai pörgéssel szemben az első évben csupán hat darab, a .com tartomány alatt regisztrált nevet jegyeztek be, a következő év végére pedig további 46 névvel bővült a lista. Több számítástechnikai cég igén korán ébredt, hiszen a Xerox és a HP az első tíz domain név között található, de az IBM, a Sun és az Intel is befért az első 15 regisztrált közé. Az első 100 .com végződésű név bejegyzésére az induláshoz képest két és fél évet kellett várni.
1985 elején hozták létre a ma is ismert, nemzetközi kiterjesztéseket: a .com, .net, .org, .edu végződéseket. Ugyanezen év februárjában már a .us (amerikai), júliusban az .uk (brit), szeptemberben pedig a .se (svéd) országnév-kód is elérhetővé vált.
A világ persze sokat változott azóta, és a Symbolicot időközben felvásárolták, a webes cím pedig egy domain nevek értékesítésére szakosodott cég oldalára mutat, igaz azt meglehetősen régen frissítették.
Ami Magyarországot illeti, 90 előtt az eltérő politikai berendezkedés miatt esély sem volt arra, hogy az internet részesei legyünk, de maga a hálózat még szinte gyerekcipőben sem járt, amikor 1991 októberében nyilvántartásba vették a legelső magyar, .hu végű internetes azonosítót, a sztaki.hu nevet. Ez internet hazai úttörő intézményének, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének a rövidített neve volt.
Az elmúlt években az internet terjedésével párhuzamosan rengeteg nevet bejegyeztek. Bár pontos számot - központi nyilvántartás hiányában - nem lehet mondani, a szakértők becslése szerint 1 milliárd körül lehet a kiadott domainek száma. Igaz, ezek jelentős részén nem jelenik meg önálló weboldal, ám az aktív siteok száma is 100 milliós nagyságrendű.
A domain nevek kapcsán időnként hallani jelentős üzletekről, más esetekben pedig csak sejteni lehet, hogy euróban vagy dollárban is súlyos százezrek, esetleg milliók cseréltek gazdát. A hazi piacon ilyen összegekről még pletyka szinten sem lehetett hallani, a legnagyobb tranzkciót is csak 10 milliósra becsülik Magyarországon.
mfor.hu
