Szollár Domokos, a BA kommunikációs osztályának munkatársa elmondta, a díjat 2005. január 1-jén vezette be a Budapest Airport. A befolyt összeget elkülönített számlán kezeli a BA és ez kizárólag zajvédelmi beruházásokra fordítható. "Olyanokra, amelyekkel a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a repülőtér környékén élőket érő zajhatás" - mondta Szollár.
A zajvédelmi díj bevezetése nem kötelező: ezt az Európában egyébként ismert, de nem sok helyen alkalmazott "sarcot" a BA önkéntesen vezette be. Mértékét több tényező határozza meg: függ a gép típusától, a repülés napszakától és attól hogy le-, illetve felszállást végez-e az adott repülőgép.
Példaként Szollár Domokos elmondta, hogy egy Boeing 737 vagy Airbus 319 - ez a két leggyakrabban használt géptípus Budapesten - nappali leszállás után 11,83 eurót fizet, míg éjszaka, 22-től 5 óráig 143 eurót. A tavaly befolyt közel 400 millió forintos összeg nagy részét az egyik legfontosabb, jelenleg futó zajvédelmi beruházás, a gyorsleguruló-út finanszírozására fordították.
A BA ősszel kezdte meg az 1-es terminál előtt húzódó 1-es futópályára csatlakozó gyorsleguruló-út építését, amelynek egyik fő célja, hogy tehermentesítse a repülőtér 2-es pályáját. Bizonyos időjárási viszonyok között ugyanis a gépek Rákoshegy felöl közelítik meg a repülőteret. Ha növelni tudják az 1-es pálya kapacitását, azzal el lehet érni, hogy Rákoshegy számára kedvezőtlen időjárás esetén is a forgalom 99 százaléka az 1-es pályát használja. "Ezzel minimálisra csökkenthető a zajterhelés Rákoshegy felett" - mondta a kommunikációs munkatárs. A befolyt összeg másik részéből zajméréseket végez a BA és egyéb, zajcsökkentő beruházásokat valósít meg, például egyedi zajvédő műtárgyakat tervez.
MTI / Menedzsment Fórum
