Az országos munkáltatói szervezetek csak akkor járulnak hozzá a minimálbér 40 ezer forintra
emeléséhez, ha az egészségügyi hozzájárulás radikálisan csökken, s ha a nehéz helyzetbe kerülő
vállalkozások kompenzációt kapnak. Mindezek teljesülésére semmi esély nincs. Így az Országos
Munkaügyi Tanácsban nem lesz megállapodás, és a kormány saját hatáskörében dönthet a legkisebb
munkabérről.
Amennyiben a minimálbér a kért kompenzációk nélkül emelkedik 40 ezer forintra, akkor a hazai kis- és középvállalkozások elveszíthetik verseny- és jövedelemtermelő képességüket. Elsősorban a mezőgazdasági és a textilipari cégek kényszerülhetnek arra, hogy leépítsék a dolgozóikat, mivel ezekben az ágazatokban a legalacsonyabbak a fizetések. A munkáltatók szakértői szerint tartani lehet a szürke- és feketegazdaság további terjedésétől is. Mindezek elkerülhetőek lennének, ha a kormány kompenzálná a minimálbér 57 százalékos emeléséből adódó többletterheket. A munkáltatók írásos javaslatot tettek. Ebben azt kérik, hogy jövőre a minimálbér emelkedésének megfelelő mértékben csökkenjen a 2001-ben 4200 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás, amelyet a dolgozók után fizetnek a cégek. A munkáltatók kérik továbbá, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak egészségügyi hozzájárulása a munkaidővel arányosan mérséklődjön, azaz hatórás munkaidő esetén a hozzájárulás a teljes összeg hatnyolcad része legyen.
A gazdálkodók azt is felvetik, hogy azok a cégek, amelyeknek különös nehézséget okoz a magas
minimálbér, kompenzációt kapjanak a Munkaerő-piaci Alapból. Az alap várhatóan rendelkezik majd az
ehhez szükséges forrásokkal. A munkáltatók szükségesnek tartják azt is, hogy az egyéni vállalkozók is igénybe vehessék az adójóváírást.
A kormány egyik kérést sem teljesíti. Matolcsy György gazdasági miniszter a parlament foglalkoztatási
bizottságában egyértelművé tette, hogy a kormány a korábban tervezetteken túl nem ad további
kedvezményeket a vállalkozóknak. Így a tb-járulék kétszázalékos csökkentése az egyetlen komoly
támogatás, amelyet kiegészít a kis- és közepes vállalkozásoknak adható tízmillió forintos beruházási
adókedvezmény, továbbá a hitelprogram.
Az Országgyűlés a jövő héten szavaz az adótörvényekről, és ennek során várhatóan jóváhagyja azt a
paragrafust is, amely a kormány hatáskörébe utalja a minimálbér megállapításának jogát.
Kompenzáció hiányában a munkáltatók legfeljebb 30 ezer forintos minimálbért tudnak elfogadni. A
szakszervezetek a kormánnyal egyetértésben a 40 ezer forint mellett foglalnak állást, megállapodásra
tehát nem sok az esély. Az OMT várhatóan már csak egyszer ül össze a határidőig, ám a tárgyalás tét
nélküli, és a szociális partnerek legfeljebb az álláspontjaikat rögzíthetik. A kormány pedig a határidő
letelte után máris kihirdetheti a 40 ezer forintos minimálbért.
40 ezer Forint lesz a minimálbér
Az országos munkáltatói szervezetek csak akkor járulnak hozzá a minimálbér 40 ezer forintra emeléséhez, ha az egészségügyi hozzájárulás radikálisan csökken, s ha a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások kompenzációt kapnak. Mindezek teljesülésére semmi esély nincs. Így az Országos Munkaügyi Tanácsban nem lesz megállapodás, és a kormány saját hatáskörében dönthet.