A múlt évben az ellenőrzött 45 ezer munkáltató 70,5 százaléka sértette meg a munkaügyi szabályokat, egy évvel korábban viszont 88,2 százalékuk. A munkabiztonsági szabályokat be nem tartók aránya az ellenőrzöttek között a múlt évben 91 százalék volt, egy évvel korábban viszont 78 százalék. Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Péter miniszter elmondta: ez a nagyobb arány nem egyértelműen a kedvezőtlenebb munkabiztonsági helyzetet jelenti, hanem azt is, hogy célzottabbá, eredményesebbé váltak az ellenőrzések.
A felügyelők gyakran névtelen munkavállalói bejelentések alapján keresik fel az egyes munkahelyeket, s kevés kivételtől eltekintve a bejelentések megalapozottak voltak. A múlt évben tízezer állampolgári bejelentést kapott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), amely már regionális rendszerben működik.
A miniszter elmondta: a munkaügyi ellenőrzések területén az egyik legfontosabb feladat, hogy csökkentsék a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás arányát. Az elmúlt évek során ugyancsak az ellenőrzés hatékonyságának javításával egyre több feketefoglalkoztatásért vonták felelősségre a munkáltatókat. A felügyelők 2004-ben körülbelül tízezer feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt szabtak ki büntetést, 2005-ben már csaknem harmincezer, a múlt évben pedig 42 ezer feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak az ellenőrzések során.
Az OMMF nem csak a büntetésekkel kívánja elérni, hogy a munkáltatók nagyobb arányban tartsák be a munkaügyi és munkabiztonsági szabályokat, hanem partnerségre, együttműködésre törekszik a cégekkel. A cél, hogy elsősorban ne a szankciók, hanem az általános társadalmi elvárás miatt tartsák be a szabályokat.
Kiss Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés elé kerül az a törvénymódosítási javaslat, amely szerint a munkaügyi ellenőrzések kiterjednének nem csak a minimálbér, hanem általánosan a munkabér-fizetési kötelezettségek teljesítésére is.
