Az Állami Számvevőszék ezúttal a 2004 és 2010 között hazai és uniós forrásból megvalósult munkaerőpiacon felhasználható támogatások eredményességét ellenőrizte. A jelentés szerint már a felmérés is nehézségekbe ütközött, mivel "nem állt rendelkezésre olyan átfogó kimutatás, ami nemzetgazdasági szinten összesítetten mutatta volna be a munkahelyteremtésre és -megőrzésre, valamint a támogatott munkahelyek bővítésére fordított forrásokat és a létrehozott munkahelyek számát" - emeli ki a jelentés.
6 év: 105 ezer munkahely
A 2004-2010-es időszakban Magyarországon 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás szolgálta a foglalkoztatás-bővítés célkitűzéseinek megvalósítását, ám a várt eredmények elmaradtak, és nem hoztak javulást a foglalkoztatási helyzetben. Ahogy azt az alábbi táblázat is szemlélteti, a vizsgált évek alatt egyedül a 25 és 54 év közötti inaktívak aránya tudott csökkenni, a fiatalok és az idősek körében viszont nagyobb lett a munkaerőpiacon aktívan nem jelenlevők aránya.
A jelentés szerint a vizsgált 6 év alatt a legtöbbet munkahelyteremtésre fizettek ki: a rendelkezésre álló 1031,8 milliárdot ítéltek meg, ám ezen felül még 11,4 milliárdot fizettek ki. Második legnagyobb összeget a közfoglalkotzatási programokra utalták ki, 361,9 milliárd forintot, míg a legkevesebb a munkahelyek megőrzésére ment el: a 29,2 milliárdos forrásból 17,6 milliárdot, vagyis a keret 60 százalékát ítélték meg a kedvezményezettek részére. Emellett természetesen voltak még támogatások megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is,melyre 2007 és 2010 között 182,4 milliárdot fizettek ki. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők munkába vonását szolgáló egyéb támogatási eszközökre és programokra hazai forrásból 86,2 milliárdot, uniós forrásból pedig 103,1 milliárdot fizettek ki, a rész- és távmunka programokra pedig 1,4 milliárd forintos uniós forrás állt rendelkezésre.
Az ÁSZ leírja: a hazai és uniós programok projektjeiben a kedvezményezettek közel 105 ezer munkahely létrehozását vállalták. A hazai finanszírozásnak köszönhetően 192 ezer munkahely megőrzése vált lehetővé, míg uniós forrásból 16 ezret támogattak. A közfoglalkoztatás hatása azonban nagyobb volt a munkahelyteremtésnél, hiszen a vizsgált időszakban átlagosan évi 146 ezer embert vontak be a közfoglalkoztatás különböző formáiba. Emellett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében 56 ezer munkahelyet, illetve más eszközökkel 482 ezer főt támogattak a rendelkezésre álló forrásokból. A jelentés rámutat: mindez kevés volt ahhoz, hogy a növekedjen hazánkban a foglalkoztatás szintje, miközben csökken az inaktivitás, sőt még a területi különbségek mérséklésében sem sikerült érdemi előrelépést tenni, hiába kezelték a vizsgált támogatások prioritásként a területi szempontokat. A jelentés kiemeli, hogy Észak- és Közép-Magyarország munkanélküliségi rátái között több mint 7 százalékpontos, a foglalkoztatási rátában pedig közel 12 százalékpontos különbség volt 2007 és 2010 között.
2010-ben egyébként "a 11,2 százalékos országos munkanélküliségi rátához képest Észak-Alföld 14,6 százalékos, Észak-Magyarország 16,1 százalékos rátával rendelkezett. A foglalkoztatási ráta az országos 55,4 százalékos arányhoz képest a fenti régiók esetében 49,3 százalék és 48,7 százalék volt" - írja a jelentés.
2011-ben az országos munkanélküliségi ráta 10,9 százalékra mérséklődött, ám míg az észak-alföldi régióban stagnálást mutatott az arány, az észak-magyarországi régióban 16,7 százalékra növekedett a munkanélküliek aránya.
Sok a hiányosság
Végeredményben az Állami Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált, 2004-2010-es időszakban a támogatási programok a munkaerőpiaci beavatkozások szempontjából az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelik. Az egyes programoknak a piaci igényekkel összefüggő hosszú távú hatása nem mutatható ki - ez alól a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok a kivételek. A munkaerőpiaci helyzete a programokban résztvevőknek is csak rövid távon javult, különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási progmaroknál szembetűnő mindez.
Az ÁSZ kiemeli még, hogy a "teljes gazdaságot átfogó, gazdaságpolitikailag megalapozott, összehangolt intézkedések hiányában az egyes támogatási programokat irányító szervezetek különböző intézkedéseket hoztak". Ez pedig tovább bonyolította és tett átláthatatlanná a rendszert. Ugyanakkor a jogszabályi szinten sincs összhang, hiszen a megváltozott munkaképességű munkavállalók és a hátrányos helyzetűek fogalma, jogszabályi definíciója esetében nem biztosított az uniós és hazai jogszabályok összhangja. Ugyanakkor az állami támogatások definíciója sem egységes a jogszabályokban.
A fentiek kiküszöbölésére és a helyzet javítása érdekében a számvevőszék többek között azt javasolja, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kezdeményezze a kormánynál a támogatási programok céljainak és a források összhangjának megteremtését a hatékonyságnövelés érdekében, illetve határozza meg a munkahelyteremtéshez és -megőrzéshez felhasználható forrásokat, az elvárt hatások mérését szolgáló indikátorokat és a jelölje ki a végrehajtás felelőseit is.
mfor.hu
