Az elmúlt években, 2008 és 2012 között a gazdaság visszaesése, a fogyasztás csökkenése a hirdetők jelentős részét a költéseik visszafogására ösztönözte, illetve sok vállalat rendezte át a kiadásait, és a reklámra szánt összegeket az árakban érvényesítették. Az alacsonyabb árak ugyan örömteliek voltak a fogyasztók számára, ám a kiskereskedelmi forgalom csak ideig-óráig volt fenntartható. Ahogy a statisztikák mutatják, ettől nem növekedett sem a fogyasztás, sem a gazdaság.
Mint arról Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a kutatás célja az iparág elismertetése, illetve annak bemutatása, hogy milyen hatása van a reklámpiacnak a gazdaság egészére. A reklámköltés az elmúlt években folyamatosan csökkent, és átrendeződött is. Mindez azonban rövid távú stratégia, de így próbálták a vállalatok ellensúlyozni a csökkenő fogyasztást.
Hivatal Péter, a Reklámszövetség alelnöke az eredményeket ismertetve elmondta, hogy a kutatást a PwC végezte, és ami újdonság, hogy az eddig is rendelkezésre álló primer adatokat mélyebb összefüggéseiben vizsgálták. A reklámbecsléssel eddig is felmérték a piacot, mely 174 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg azokban a médiumokban fordul meg, amelyek mérhetőek, ezek forrása, és az elköltés helye ismert. Új adat, és a most ismertetett kutatás legfontosabb pontja, hogy minden reklámra fordított 10 forint 47 forintot generál a gazdaságban. Így összességében 820 milliárd forintot generál a magyar gazdaság számára, ami a GDP 3 százalékát teszi ki. A 820 milliárd forintos összeg egy extrapolár összeg, amely azt tükrözi, hogy a növekvő reklámaktivitás milyen hatással lenne a GDP-re. A szövetség szerint a reklám a gazdaságot átszövő tevékenység, és összehasonlítva a brit adatokkal nem is rossz, ott egy elköltött fontra 6 font jut.
A reklámoknak is számtalan egyéb hatása van, így segít az infláció leszorításában, hiszen a verseny alacsonyabb árakat generál. A reklámipar a foglalkoztatottság szempontjából sem elhanyagolható, hiszen 13 ezer ember dolgozik itt és további 50 ezer érintett van (akik a hirdetői oldalon, műsorszolgáltatásban vagy például a nyomdaiparban dolgoznak). Egy ekkora foglalkoztatotti piac gazdasági hatása is kiemelkedő.
Újságírói kérdésre Urbán Zsolt azt mondta, hogy a felmérés szerint a közvélekedéssel szemben a reklámköltés nem költség, hanem befektetés. Több olyan adat is van, amely azt mutatta, hogy az elmúlt években a reklámbüdzséjét növelő vállalat sikeresebb volt, a forgalmukat is növelni tudta.
Mint a Reklámszövetség elnöke elmondta, az árverseny egy ideig jó, az elmúlt időszakban használt árverseny hosszú távon negatív hatással jár, a fogyasztók lojalitása reklámokkal sokkal jobban fenntartható. Ezzel szemben a reklámra szánt pénz árakba való beépítése (alacsonyabb ár) nem fenntartható. A felmérés szerint nagyon erős a korreláció a fogyasztói bizalommal és a vásárlási hajlandósággal. A reklám bizalmi faktora miatt hozzájárul a gazdaság újbóli beindításához, hiszen felkelti a fogyasztás iránti igényt. Ezzel indukálni tudja a gazdasági növekedést is.
A növekvő fogyasztással az árak sem fognak (a felmérés szerint) emelkedni, mivel a bővülő mennyiség a volumenek miatt alacsonyabb árakat eredményezhetnek, így összességében a fogyasztók is jól járhatnak.
A reklámpiac nagyon szoros összefüggésben van a gazdasággal, az egyes különadók azonnal érződnek. Ha a gazdaság stabil, akkor a hirdetők is tudnak tervezni, így Urbán Zsolt szerint ez rövid távon is visszatükröződne a reklámköltésben. A reklámipar és a kormányzat között elindult egy kommunikáció, igaz ennek apropója nem feltétlen pozitív volt, hiszen a reklámadó miatt kezdődött a párbeszéd. Urbán Zsolt szerint a reklámadó többek között a kormánnyal folytatott megbeszéléseknek köszönhetően lekerült a napirendről (egyébként a benyújtott adótörvényekben sem szerepel – szerk.)
A reklámok hatásáról említést tett a kutatást végző PwC részéről Sere Péter is, aki bemutatta, hogy 1 százalékkal növelve a reklámköltést, az a GDP-ben 0,029 százalékos változást indukál.
A kutatás ismertető szakemberek két hatást külön is kiemeltek. Egyrészt a hazai kkv és az általuk előállított termékek és szolgáltatások számára is fontos, hiszen nehezen tudnak a multikkal szemben az árakban versenyezni. Viszont a reklámmal növelt ismertségük révén eredményesek tudnak lenni a piacon, meg tudják ismertetni magukat a vásárlókkal. A szövetség elnöke elmondta, dolgoznak azon, hogy a szektor reklámköltéseit ösztönözzék, akár pályázati forrásokat felhasználva is. Szerinte az ilyen költségek növelése komoly multiplikatív hatást gyakorolna a teljes gazdaságra.
Elmondták azt is, hogy a reklámok pozitív társadalmi hatást is kifejtenek, ennek több módja is van. Egyrészt fel tudja hívni a figyelmet fontos kezdeményezésekre, másrészt a viselkedést is képes befolyásolni követendő példákat bemutatva.
KB
mfor.hu
