A számításoknál 8,5 százalékot vesznek figyelembe, és a tanács kormányzati, munkaadói, munkavállalói oldala azzal is egyetértett, hogy ez év decemberben 6-7 százalék közötti sávban várható a pénzromlás. Orbán Viktor hangsúlyozta: az inflációs előrejelzés megvitatása a Gazdasági Tanácsban nem a felelősség megosztását jelenti, hanem azt, hogy az inflációs várakozást mérsékeljék.
Orbán Viktor a Gazdasági Tanács ülésén aláhúzta: a kétéves költségvetés idei számaira vonatkozóan a kormány nem tapasztalt olyan körülményt, amely indokolná, hogy a költségvetéshez hozzányúljanak. A miniszterelnök az elmúlt évi folyamatokról kifejtette: a tavalyi reálbér-növekedés nem 1,5 százalékos, hanem annál nagyobb volt, hiszen abba bele kell számítani az elmúlt évben biztosított gyermekkedvezmények hatását és az idén 2000-re végrehajtandó bérkorrekciót, ez utóbbi önmagában 0,5 százalékponttal emeli meg a számított 1,5 százalékos reálbér-szintet.
A miniszterelnök tudatosította: a 2000. évre vonatkozó bérkorrekciót nem számítják bele az idei, tervezett bérintézkedésekbe. A kormány tartja magát a vállalt kötelezettségéhez, vagyis a nominális bért az infláció plusz a GDP növekedésének felével emeli meg. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Szabó Endre a GT ülésén aláhúzta: a közszférában az idei évre tervezett béremelés mértékét emelni kell, mivel azt a 6 százalékos éves inflációs mértékhez igazították, eközben a kormány módosított a pénzromlásra vonatkozó előrejelzésén: éves szinten 8-9 százalékra várja 2001-ben.
A munkaadói oldal részéről Demján Sándor, a VOSZ elnöke aláhúzta: nem a béremelésekre kellene koncentrálni az európai uniós csatlakozás kapcsán, hanem arra, hogy az általános forgalmi adó 25 százalékos mértékét még az unióba való belépés előtt mérsékelje a kormányzat, hisz az versenyhátrányt okozhat a magyar gazdaságnak. Demján Sándor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy veszélyben van Budapest gazdasági-pénzügyi regionális szerepe. Megítélése szerint jobb együttműködésre van szükség a kormány és a főváros vezetése között ennek erősítése érdekében. A VOSZ elnöke a regionális szerep kapcsán felvetette, hogy szükség van a Budapesti Értéktőzsde megerősítésére. Elsőrendű feladat, hogy kormányzat támogassa: a mostaninál több vállalat papírja forogjon a Budapesti Értéktőzsdén.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány az uniós csatlakozási folyamatban fontosabbnak tartja a gazdasági növekedés magas szintjét, mint azt, hogy mesterségesen leszorítsa a pénzromlást. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet: az önkormányzatoknak szem előtt kellene tartaniuk, hogy partnerei legyenek a kormánynak az infláció csökkentésében, hisz a hatósági áraknál a kormányzat szigorúan tartja magát az inflációs prognózis megkövetelte árakhoz, eközben az önkormányzatok, köztük a fővárosi, 15-20 százalékos áremelést hajtottak végre ez év január elején a közműdíjaknál.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a 8-9 százalékos éves inflációs prognózis valószínűleg tartható lesz. Az év során a dezinflációs folyamat folytatódik, és december/december időszakra vetítve 6-7 százalék lehet az infláció. A dezinfláció folyamatában 25 dollár átlagos olajárra, 0,98 dollár/euró árfolyamra, a mezőgazdasági árak tavalyinál lassúbb emelkedésére, a termelékenység növekedésére számítanak. Az MNB elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az idén még egyszer csökkentik a forint árfolyamának havi leértékelési ütemét.
Az ülésen elhangzott: az infláció alakulását szeptemberben ismét napirendre tűzik a Gazdasági Tanács ülésén. Matolcsy György gazdasági miniszter a Gazdasági Tanács bővítésére és korszerűsítésére tett javaslatot. A miniszter azt ajánlotta, hogy a holland mintát alapul véve az érintettek június végéig alkossák meg a GT alapszabály-tervezetét, valamint a tanácson belül hozzanak létre stratégiai és operatív munkabizottságokat.
A vitában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindenki érdeke, hogy az érdekegyeztetés körüli vita végére pont kerüljön és az érdemi munkára lehessen koncentrálni. A kormányfő szerint nem érdemes az érdekegyeztetés régi struktúrájában gondolkodni, a munkát új keretek között kell folytatni. Az Európai Unió kritikáit idéző szakszervezeti hozzászólásra reagálva Orbán Viktor leszögezte: az érdekegyeztetésről folyó vitába az érintett felek az EU-t ne keverjék bele, hanem a magyar gazdaság érdekeit tartsák szem előtt.
A Gazdasági Tanács a 2001. évi inflációról, és a fejlesztési tervekről
Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter azt javasolta a Gazdasági Tanácsnak (GT), fogadja el, hogy 2001-ben éves szinten a korábban jelzett 5-7 százalék helyett 8-9 százalékra módosul a kormányzat inflációs előrejelzése.
