2024-ben a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett minisztérium elsődleges feladata továbbra is a haderő működőképességének fenntartása és erősítése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) kiemelt beszerzéseinek végrehajtása, valamint a Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és szövetségi kötelezettségeiből adódó, a HM tárcát érintő feladatok teljesítése. De fontos cél az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztése is és az irányítási-vezetési rendszer hatékonyságának növelése. És még a sportágazat is idetartozik – áll a zárszámadási törvényjavaslatban.
A tárca védelmi feladatokra tavaly 1736 milliárd forintot költött el, míg 2025-re már 1752 milliárd forintot szán. Ezek elérik a GDP 2 százalékát, a NATO elvárását.
Ugyan a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program már 2017-ben elkezdődött, az orosz-ukrán háború berobbanása után kapott igazán lendületet. A HHP igazából rengeteg fejlesztést felölel: többek között a helikopter- és légvédelmi rakétaképességét, az egyéni fegyverzeti és a különleges műveleti képességét, a tüzérségi támogatás képességét, a katonai kibertér műveleti képességét vagy éppenséggel a drónelhárító képességét.
Fotó: KMW
Azt még a civil lakosok is jól érzékelik, hogy a kormány békét hirdető szlogenjei ellenére/mellett az utóbbi időben milyen nagy fókusz került a honvédelmi feladatokra – akár költségszinten, akár kommunikációban.
Az évközi módosításoknak köszönhetően a honvédelmi tárca kiadásai 2747 milliárd forintra emelkedtek, amelyből végül 1700 milliárdot használtak fel. De így is többet a tavalyi összegnél, ami 1300 milliárd forintra rúgott.
Lőszerek, radarok, harckocsik, repülőgépek …
A 2024-es zárszámadás szerint igen sok szerződés teljesült a honvédségben:
- a 2020-ban megrendelt katonai rámpás szállító repülőgépek közül leszállították az elsőt, a második gépet pedig már gyártják
- megkezdődött a kiképző- és felderítőrepülőgépek beszerzése a pilóták szakmai felkészítése érdekében
- tavaly folytatódott a Harckocsi és Tüzérosztálynak szállított eszközök és alkatrészek beszállítása
- a régóta várt páncélozott többcélú harcjárművek szerződés szerinti teljesítése is folyamatos volt
- és nem állt le a különböző típusú lőszerek és a közepes hatótávolságú föld-levegő rakéták és az aktív háromdimenziós radarok beszerzése sem.
Azt is kiemelik a beszámolóban, hogy a NATO Biztonsági Beruházási Programjában két meghatározó területre koncentráltak 2024-ben is. Nevezetesen a pápai és a kecskeméti katonai repülőtérre, de kiemelt projekt a Szolnok Különleges Műveleti Támaszpont fejlesztése is high-tech technológiával, ami a NATO-tagországok különleges erőinek egyik kiképzési bázisa lehet.
Megtörtént a Gripen harcászati repülőgépek bérleti díjának kifizetése, sőt, a szerződésmódosítás alapján a Gripen flotta fejlesztése is elindult, ami kis hatótávolságú, manőverező légiharc rakéta-fegyverzet beszerzését jelenti.
Továbbá látóhatáron túli, kis és nagy hatótávolságú manőverező légiharc rakéta-fegyverzetet, kripto-egységeket, kiképző és futárrepülőgépeket, többféle fedélzeti lőszert is beszereztek, és folyamatban van harcjárművek toronyfegyverzetének megvásárlása is. Emellett vontatott aknavetőkhöz, tűzvezető rendszerekehez és lőszerekhez, valamint lánctalpas gyalogsági harcjárművekhez is hozzájutottak.
Közel 30 ezres létszám
A Magyar Honvédség (MH) betölthető létszáma jelenleg 34 200 fő, ám tavaly a költségvetési létszámot 29 297 főben hagyták jóvá – ők katonai és polgári alkalmazottak. 2030. december 31-ig azonban szeretnék 37 650 főre felduzzasztani az alkalmazottak számát.
2023 óta egyébként 290 milliárd forinttal, azaz 9,9 százalékkal nőtt az MH vagyona, ennek köszönhetően 2024. december 31-én már 3215 milliárd forint volt. Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak is, hogy 2023-ban 38 ingatlan került ki a tárca alól, míg 2024-ben 19 ingatlan ment át a HM vagyonkezelésébe.
A csádi misszióról most sem tesznek említést
Magyarország továbbra is jelentős szerepet vállal a balkáni katonai missziókban, többek közt a KFOR (Balkán – Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) feladatokban. Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre jóval kevesebb, a korábbi 4,1 milliárd helyett csak 1,6 milliárd forint jutott.
Ezenkívül Magyar Katonai Megfigyelők vannak jelen a Nyugat-Szaharában, Kongóban és Grúziában, de az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), az iraki, valamint afrikai (Mali) szerepvállalásokat is megemlíti a zárszámadás az MH külföldi katonai szerepvállalásai között. Az iraki misszióra egyébként a korábbi 1,4 milliárd helyett csak 510 millió forint jutott.
Az afrikai szerepvállalásra pedig 2024-ben 1,4 milliárd forint ment el.
2024-ben a válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma egyébként 738,6 fő volt – ami közel azonos a 2023-as adattal –, ám a különböző műveletek közötti létszámösszetétel változott. Az afganisztáni szerepvállalás jelentős részét januárban, míg az EUTM Mali missziós részvételt májusban felszámolták, azonban a 2024. évi EUFOR ALTHEA művelet parancsnoki beosztásának ellátása többletlétszámot generált. Azt írják, hogy a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti – a csádi missziót meg sem említik.
Nem is csoda, hiszen Mahamat Idriss Déby elnök egyelőre mégsem engedélyezte azt a magyar elképzelést, amely alapján 200 magyar katona érkezhetne Csádba. A csádi misszióról egyébként tavaly sem közölt információkat a HM, csak a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves beszámolója árulkodott arról, hogy „a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” 817 millió forintot adott a kormány.
Ugyanakkor a zárszámadás külügyminisztériumi beszámolója rámutat: 2024. március 11-ével megkezdte tevékenységét Magyarország új diplomáciai képviselete N’Djamenában (Csádi Köztársaság). Lapunk áprilisban egyébként meg is kérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, ki az új csádi attasé, de nem árulták el az illető nevét, akinek elődje rejtélyes körülmények között halt meg.
A Honvédelmi Minisztérium arra a felreppent a hírre, miszerint februárban a csádi magyar előkészítő csapatnak furcsa körülmények között el kellett hagynia Csádot, úgy reagált: „A hír fake news”. Ezek után jött a hír, hogy Csád vezetője blokkolta a magyar missziót az országban.
Továbbra is titok, hányszor használták az MH repülőgépeit
A Magyar Honvédség szállítórepülőivel kapcsolatos kiadásairól most is csak annyit közöl a tárca: a 2024-ben végrehajtott szállítások során katonai felsővezetők, kormánydelegációk, missziós váltások, nemzetközi gyakorlatok személyi állományának és anyagainak szállítása, valamint kiképzési repülések és MEDEVAC feladatokat hajtottak végre.
Ugyanis a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött keretmegállapodás alapján a repülőutak adatai „honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak. A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra, ám azt rendszeresen használja Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a kormány más tagjai sokszor nem hivatalos, hanem üdülési céllal. Mindez százmilliókba kerül az adófizetőknek. Utoljára az Átlátszó jutott hozzá közadatigényléssel némi információhoz, bár azok is hiányosak voltak. Mindenesetre a 2021-2022 között történt 223 útra 644,4 millió forintos költséget vázoltak fel a lapnak.
Bérfejlesztés is volt a honvédségben
A HM kiemeli: 2024. január 1-jétől végrehajtotta a 2022-ben megkezdett illetményfejlesztés II. ütemét a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat érintően, melynek mértéke átlagosan 11,1 százalék volt. Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya teljes állományánál azonban kiemelt illetményt kaptak az ott dolgozók. A honvédelmi alkalmazottaknál átlagosan 15,4 százalékkal emelték a fizetést, míg a katonai, illetve a honvédelemben alkalmazott oktatók 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesültek.
