A Kommerszant a Lukoil menedzsmentjétől származó információkra hivatkozva már tavaly megírta: az olajtársaság mérlegelte annak lehetőségét, hogy részesedést szerezzen a Molban, ám a magyar hatóságok ellenkezése miatt lemondott erről a szándékáról. A Lukoil Oroszország legnagyobb olajtársasága, és a világon a második legnagyobb bizonyított kőolajkészlettel rendelkezik. Társasági alapszabálya lehetővé tesz tíz százalékos pótlólagos részvénykibocsátást, az abból befolyó pénzt más, köztük európai vállalatok részvényeinek felvásárlására kell fordítani.
Orosz ágazati szakértők véleménye szerint nemigen érdemes komolyan venni a Mol felsővezetésének kedden elhangzott nyilatkozatait. Dmitrij Caregorodcev, a moszkva KIT Finance beruházási bank elemzője úgy látja, hogy a Mol szempontjából elméletileg logikusabb az összeolvadás nyersanyagszállító orosz társaságokkal, "de egyelőre több mint valószínű, hogy tisztán pr-fogásról van szó".
Valerij Nyeszterov, a Troika Dialog befektetési cég elemzője rámutatott, hogy Kelet-Európában mindig hűvös volt az orosz befektetők iránti viszony, s ez alól Magyarország sem kivétel. Nyesztyerov nem hiszi, hogy most nagyobb lelkesedéssel viszonyulnának az orosz társaságokhoz. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy az orosz kőolajvállalatok hasznot húzhatnak a Mol és az OMV szembenállásából. Szerinte a további sajátrészvény-vásárlás céljából a Mol egyebek között elkezdheti a tulajdonában lévő más részvények eladását, például a horvát INA olajtársaságban 2003-ban megszerzett 25 százalékos részesedését. Az INA iránt a Rosznyefty is érdeklődött.
