Az abszolút első továbbra is a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt. 8 darab, összesen 191,6 milliárdos kiírási csomaggal. A többi nagy kiíró már a korábbi évekből ismerős, olyanokról van szó, mint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 28 kiírásban, 72,4 milliárdos értékkel és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 32 meghirdetett tenderrel és 65,6 milliárdos értékkel.
A költségvetési takarékosság az önkormányzati közbeszerzéseknél látszik meg leginkább. Az előző év hasonló időszakára vetítve összegük 56 százalékra, esetszámuk 66 százalékra esett vissza. A változás elsősorban a fővárost érintette kedvezőtlenül. Az összességében 162,5 milliárdos visszaesésből 135,7 milliárd forint Budapestet érinti. Utána Somogy és Baranya következik 11-11 milliárdos csökkenéssel. Komolyabb, 3-3 milliárdos pozitív szaldóról Bács-Kiskun és Veszprém megye számolhat be.
A tavalyi évhez képest 2137-ről 1689-re csökkent a nyertes ajánlattevők száma. Ugyanakkor a kiírók 96,8 százalékos koncentrációjához képest a nyertesek koncentrációja jóval kisebb. Az első ötven nyertes 441 milliárd forintos értékkel az összes volumen 57 százalékát nyerte el. A visszatérő győztesek közül a Strabag 29 eljárást nyert meg 48 milliárdos értékben. Szignifikáns változás, hogy a Hídépítő előre tört a második helyre (5 tendergyőzelem, 47 milliárdért), míg a Mol visszaesett az első helyről a harmadikra - 12 tender, 25,8 milliárdért. Ezt az összképet a következő félév során a várhatóan nagy számban megjelenő uniós pályázatok kedvezően befolyásolják, amelyek az önerőt is figyelembe véve, várhatóan 700-1000 milliárdos közbeszerzést indukálhatnak.
A társaság elemzése szerint az év egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan reagál a piac a kiigazító politikára. A visszaesés egyáltalán nem törvényszerű, mivel a kieső költségvetési forrásokat más csatornákon, például az EU-s alapokból pótolni lehet.
Az összeállítás készítői szerint kérdéses, hogy a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok elhalasztják-e a közösségi beruházásokat vagy további eladósodás várható, esetleg új finanszírozási konstrukciókat keresnek. A projektek előkészítettsége függvényében az éves közbeszerzési érték 1500-2200 milliárd forint között valószínűsíthető, miközben a központi költségvetés számos terület finanszírozásából kivonul. Biztosan számolni lehet azonban azzal is, hogy az önerő-igény növekedésével a projektek megvalósulása lelassul. Az előrejelzés eredményessége nagymértékben attól függ, hogy a változó színvonalon előkészített projekteket mikorra sikerül a pályázóknak menedzselhető állapotba hozniuk és önerővel megtámogatniuk.
