A csendesebb december ellenére a negyedik negyedévben is hasonló arányban jelentek meg tudósítások a legnagyobb közönséggel rendelkező hírműsorokban. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a 2013-as év folyamán a TV2, az RTL Klub, az m1, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió esti hírműsoraiban összesen 36 939 tudósítás hangzott el, melyhez a negyedik negyedév összesen 9579 tudósítással járult hozzá.
Az utolsó negyedéves adat volt a legmagasabb az év folyamán, tehát a tudósítások számában az első negyedév óta mérhető emelkedő trend tovább folytatódott. A híradók összesített időtartama az év során 956 és fél óra volt, melyből a vizsgálati időszakok közül szintén az utolsó negyedév jelenti a legnagyobb részt 264 óra 17 perccel. A negyedéves növekedést főként a TV2 hírműsora generálta azzal, hogy a harmadik negyedévhez viszonyítva több mint 11 órával emelkedett a Tények műsorideje.
A tavalyi évben 14 109 politikai hír jelent meg, amely az összes tudósítás 38,2 százalékát tette ki. A politikai hírek aránya az ünnepek alatti alacsony politikai aktivitás miatt decemberben volt a legalacsonyabb, 31,9 százalék, míg elsősorban a bajai időközi választással kapcsolatos események miatt októberben volt a legmagasabb: 43,8 százalék. A híraktivitás márciusban volt a legalacsonyabb, ekkor átlagosan egy napra 96,4 tudósítás jutott, míg a legmagasabb, októberben (105,5) volt.
Meglehetősen nagy szórást mutattak a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó hírek. Volt olyan média, ahol nagyon nagy volt a részaránya, de volt olyan is, ahol marginális volt. 2013-ban a TV2 híradójában volt a legmagasabb: 9110 tudósításából összesen 4038 darab, azaz 44,3 százalék tartozott ide. A csatornán emellett további 10,1 százalékban bulvárhírek jelentek meg, amivel a híradón belül az ún. „soft news” tartalom aránya meghaladta az 50 százalékot. A negyedik negyedévben a baleseti hírek aránya az éves összesítésnél alacsonyabb, 42,8 százalék volt a Tények műsorában.
A vizsgált híradók közül az RTL Klub adott helyet a második legnagyobb arányban a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó tudósításoknak: az év folyamán elhangzó 7952 hír 29,9 százaléka tartozott ide, az utolsó negyedéves arányszám pedig 29,6 százalék volt. A közszolgálati csatornákon 2013-ban lényegesen alacsonyabb volt a kategóriába tartozó hírek száma. A közmédiában leginkább az m1 híradójában kaptak teret balesetek és bűnügyek: összesen 798 darab, az összes elhangzó tudósítás 10,4 százaléka.
A negyedik negyedévhez hasonlóan az éves összesítésben is a vizsgált hírek legnagyobb részét a gazdaságpolitikai hírek tették ki. Az év folyamán elhangzott 14 109 politikai tudósításból 3050 tartozott ebbe a kategóriába, mely 21,6 százalékos aránynak felel meg, míg a negyedik negyedévben ez az adat 23,2 százalékon alakult. Gazdaságpolitikai hírek 2013-ban elsősorban a Kossuth Rádió hírműsorában kaptak helyet 24,2 százalékban, miközben a csatorna a negyedik negyedévben azonban az éves aránynál is magasabban, 27,3 százalékon teljesített.
A negyedik negyedévben – a korábbi negyedévekkel ellentétben – a TV2 híradójában jelent meg a több politikai hír a két kereskedelmi csatorna közül, összesen 437 darab, míg az RTL Klubon 432 darab. A TV2 híradójában a szeptemberi 128 darabról októberre 154 darabra nőtt a számuk. Fontos kiemelni, hogy az arányokat tekintve az RTL Klub ebben a negyedévben is megelőzte kereskedelmi társát, hiszen ezen a csatornán 20,8 százalék, míg a TV2 műsorában 16,6 százalék volt a politikai hírek aránya. Az RTL Klub híradójában hasonlóan alakult a magyar vonatkozású politikai hírek aránya az előző negyedévhez, csupán kismértékű csökkenés tapasztalható: míg a harmadik negyedévben 21,2 százalék volt az arányuk, a negyedik negyedévben 20,8 százalékra csökkent. A közszolgálati médiumok jóval nagyobb arányban foglalkoztak hazai vonatkozású politikai hírekkel a negyedik negyedévben is.
A felmérés alapján is látszik, hogy a politikai vezetés hatékonyan tudja tematizálni a hírműsorokat. Így például az elemzési időszak politikai napirendjében kijelölt pozíciója alapján helyet kapó rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek a politikai hírek 5,2 százalékát képviselték. A kormány egyik fő témája a negyedévek során hasonló mértékben tudta befolyásolni a napirendet a vizsgált hírműsorokban. A negyedik negyedévben ezeknek a híreknek az aránya 5,5 százalék volt, tehát az éves átlagnál magasabb. (Igaz, a negyedévben történt az ún. „második rezsicsökkentés”, így ennek ilyen kiemelt megjelenése indokolt lehet – szerk.)
Fontos vizsgálati kategóriát alkot a kulturális hírek csoportja. A közmédia híradói a negyedik negyedévben is kimagasló arányban közvetítettek tudósításokat a kulturális élet világáról. Az m1 híradója 3,8, a Duna Televízió 3,6, míg a Kossuth Rádió 2,8 százalékát szentelte kultúrának. Az RTL Klub esetében a kulturális hírek aránya 2,7 százalékon zárt, míg a TV2 esetében 2 százalékon. Éves viszonylatban az RTL Klub és az m1 ugyanolyan, 4,1 százalékos arányban foglalkozott kulturális hírekkel.
A negyedik negyedévre csaknem elolvadt a legnagyobb kormánypárt és az MSZP megjelenései közötti különbség. Míg a második negyedévben 2,2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a szocialista pártot, addig a harmadik negyedévben már csak 1,1 százalékponttal, végül a negyedik negyedévben a különbség 0,2 százalékpontra csökkent. A második negyedévtől kezdve a harmadik legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM volt, aki mögött a negyedik negyedévben felsorakozott a Jobbik és a Demokratikus Koalíció. Összességében a közmédia hírműsorai arányaiban nagyobb teret engedtek az ellenzéki pártoknak álláspontjuk kifejtésére, mint a vizsgált kereskedelmi csatornák.
A negyedik negyedévben a pártpolitikai tartalmú hírekben legtöbbször a Demokratikus Koalícióhoz tartozó szereplők álláspontja jelent meg 89,1 százalékban. Hasonlóan magas volt ez az érték az Együtt–PM esetében is, mivel a párthoz tartozó szereplők 74,7 százalékban csak ebben a hírcsoportban jelentek meg. Az MSZP-hez köthető szereplők esetében ez a mutató 66,5 százalékon zárt. A többi párt megjelenései arányosabban oszlottak meg a többi téma között.
A saját hangon megszólaló kormányzati szereplők közül Orbán Viktor (254 alkalommal) szerepelt a legtöbbet, a második helyen Varga Mihály (121 ilyen megjelenéssel) zárt. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal (118 esetben) szerepelt a legtöbbször, az ellenzéki pártok képviseletében pedig Mesterházy Attila (122 alkalom), megelőzve Bajnai Gordont (102 alkalom) és Gyurcsány Ferencet (101 alkalom). A saját hangon 10 legtöbbet megszólaló szereplők közé négy jobbikos politikus is bekerült.
(Az ábrák mindegyiknek forrása Nézőpont Intézet Médiaműhely)
mfor.hu
