A gazdasági válság már 2006-ban elkezdődött a GDP és a reálkeresetek romlásával, de akkor még nem történtek látványos változások a fogyasztásban. A lakosság inkább eladósodott, minthogy lényegesen változtatott volna szokásain, bár ezzel együtt egy negatív tendencia alakult ki.
A tavaly őszi sokk hatására ez felerősödött, de olyan drámai változás a kiskereskedelmi piacon nem volt tapasztalható, mint amilyet a helyzet indokolt volna. Az tény, hogy a fejekben megfogalmazódott, válság van, ez többek között a Fogyasztói Bizalom Indexből is kiderül, amely sosem volt még ilyen mélyen Magyarországon.
Ennek ellenére a kutatók azt látják, hogy nincs teljes összhang gondolkozásunk és cselekedeteink között, hiszen a kivárás ellenére nem változtattunk tudatosan fogyasztásunkon.
Inkább a bankba tettük, mint megettük
A kiskereskedelmi forgalom csökkenésének két fő oka van: az egyik a devizahitelek miatt megnövekedett terhek, a másik pedig a csábító bankbetéti kamatok. Ez utóbbi olyan magas szintet ért el a tavalyi év végén, hogy a lakosság megtakarítással rendelkező része már egyértelműen hajlandónak bizonyult arra, hogy lemondjon az azonnali fogyasztásról a magas kamatok által nyerhető későbbi előnyök érdekében. Ennek következtében a lakosság tömegesen helyezte bankba megtakarításait.
Leszoktunk a nagybevásárlásokról?
A hipermarketek és diszkontáruházak értékben mért forgalma csökkent az utóbbi években, 2008 végén pedig a mérséklődés felerősödött. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a szupermarketek és a drogériák forgalma - annak ellenére, hogy azok magasabb árszínvonalat képviselnek.
Ennek több oka van: egyrészt leszoktunk a nagyobb volumenű bevásárlásokról az elmúlt két évben. Inkább többször megyünk boltba és kevesebbet vásárolunk egyszerre, emiatt pedig kár lenne sokat utazni. Így sokan a lakóhelyükhöz közeli szupermarketeket, kisebb boltokat választják, még akkor is, ha azok kicsivel drágábbak.
A szupermarketek forgalomnövekedése emellett arra vezethető vissza, hogy - magasabb áraiknak köszönhetően - a diszkontokéhoz hasonló árbevételt kevesebb eladással is hozni tudják. A harmadik ok pedig az új vevők meghódítása.
Kevésbé leszünk lojálisak márkáinkhoz
A marketingszakembereknek minden eddiginél nehezebb dolguk lesz a közeljövőben, ugyanis a fogyasztók márkalojalitása egyre inkább csökken, így soha nem látott mértékben kell megpróbálni "visszaépíteni" ezt a bizalmat. Ráadásul egyre többen fedezik fel maguknak a saját márkás termékeket, melyek sokszor ugyanolyan minőséget biztosítanak, mint a neves márkák, csak lényegesen olcsóbban.
Ennek oka többek között az, hogy a kereskedelmi márkák megspórolják a marketingköltségeket, és szimplán árukkal - illetve a felfedezésük okozta pozitív érzésekkel - láncolják magukhoz a vevőket. A saját márkás termékeknek négy fajtája van, amelyek közül a legolcsóbb és leggyengébb minőségű termékeknek kedvezhet a krízis, véli Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A napi chips adagunkból nem engedünk
Dörnyei Ottília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója hangsúlyozta: a 2008 ősze óta kialakult válság önmagában nem változtatta meg a hazai kiskereskedelmet, csak a korábbi tendenciákat erősítette fel. Akad néhány élelmiszerkategória, melyek fogyasztása válságban jellemzően nő - ilyen például az alkohol, a chips és a macskaeledel. Azaz egyesek bánatukat alkoholba fojtják, mások pedig háziállatukat kényeztetik.
Ami jó hír, hogy az alapvető termékek fogyasztása nem esett vissza jelentősen. Lehet, hogy gyümölcslé helyett szörpöt veszünk, ásványvíz helyett pedig jó a csapvíz is, de tésztára, joghurtra, sajtra és túróra körülbelül ugyanannyit költünk, mint eddig.
A válságot elsősorban a kényeztető termékek sínylik meg, például a csokoládé, a kávé, a tea és egyes tisztálkodószerek. Emellett érdekes módon a tej- és a felvágott-fogyasztás is csökkent.
GF
