2001. február 7. 11:00

KPMG-felmérés a hazai vállalatok internet-alkalmazásáról: A magyarországi cégek 63 százaléka áttekintette e-stratégiáját, és tisztában van az e-business előnyeivel.

A magyarországi cégek 63 százaléka áttekintette e-stratégiáját, és tisztában van az e-business előnyeivel. Többségük kidolgozott lehetséges e-stratégiákat, ismeri a szükséges infrastrukturális feltételeket és a szóba jöhető e-business megoldásokat. A legfelkészültebbek (24%) már részletes e-stratégiával rendelkeznek, részben átalakították üzleti modelljüket, és a cégeknél működnek a stratégiához és a modellhez illeszkedő internet-alapú alkalmazások. Ez az egyik fő megállapítása annak a felmérésnek, amelyet a KPMG, a világ egyik vezető tanácsadó cége készített 70 hazai közepes és nagyvállalat körében.

A Net Readiness(tm) ("net-felkészültség")-felmérés az első olyan elemzés a magyar piacon, amely az újgazdaságra való áttérés jelenlegi szintjét átfogóan vizsgálja. Bár korábban is készültek tanulmányok a cégek e-felkészültségéről, az eddigi elemzések inkább az átalakulás technikai kérdéseit értékelték. A KPMG felmérése viszont kilenc kulcsterületet vizsgálva - e-stratégia, a felső vezetés elkötelezettsége, vállalati kultúra, finanszírozás, a versenytársak értékelése, e-projektek megvalósítása, technológia, partnerkapcsolatok és emberi erőforrások - átfogó képet ad arról, mennyire felkészültek a magyarországi vállalatok az internet alkalmazására mindennapi működésükben.

A felmérésben a Net Readiness(tm)-kérdőív alapján a cégek felsővezetői nyilatkoztak arról, hol tartanak az e-business megoldások alkalmazásában. A válaszokban a cégek - saját magukat értékelve - 0-tól 5-ig terjedő skálán osztályozhatták felkészültségüket, majd a végső pontszámok alapján öt kategóriába kerültek. A társaságok ezután személyre szabott értékelést kaptak, amelynek segítségével meghatározhatják további stratégiájukat és az annak megfelelő gyakorlati teendőket. A KPMG szakértői február 7-én a cég székházában külön ismertették a résztvevő cégekkel a felmérés eredményét és főbb megállapításait.

"Az interjúk során a legtöbb résztvevő meglepődött, mennyire aktuálisak és fontosak a felvetett kérdések" - mondta Baukovácz Krisztina, a KPMG Consulting részlegének partnere, a felmérés egyik vezetője. "Azokat a területeket tartották a legizgalmasabbnak, amelyekről ritkábban beszélünk az e-fejlesztések körében - jó példa erre az e-kultúra meghonosítása, ebben a kérdéskörben találtuk talán a legérdekesebb eredményeket."

Összességében elmondható, hogy cégek többsége már átgondolta e-business stratégiáját, és saját technológiai infrastruktúráját megfelelőnek tartja az e-business fejlesztésekhez. Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a cég szervezetét az e-business igényeihez igazítsák, ha maximálisan ki akarják használni az újgazdaság előnyeit a piacszerzésben és a hatékonyság növelésében.

Noha a felkészültségben előbbre tartó cégek rendelkeznek valamiféle e-stratégiával, ez ritkán jelent részletes, dokumentált stratégiát. Ez azt jelenti, hogy az újgazdaság szinte minden cégnél téma, ám annak jelentősége és az egész vállalat szervezetére gyakorolt hatása még nem kellően ismert.

A cégek felső vezetése általában tisztában van az átalakulás szükségességével, és elkötelezett azok iránt. Az e-gazdaságot jellemző új vállalati kultúra azonban még nem honosodott meg, ennek legfőbb oka az, hogy az e-stratégia, illetve a cégvezetés ez irányú lépései nem jelennek meg a vállalaton belüli kommunikációban. Ezt támasztja alá az, hogy a megkérdezett cégek között alig akad olyan, amelyik az e-business tervekhez igazítva megkezdte volna az emberi erőforrások és a vállalati struktúra átalakítását.

A megkérdezett cégek nagy hányada nem fordít elegendő pénzügyi forrást a fejlesztésekre. Ez azt jelenti, hogy az e-business stratégiai jelentősége, illetve alkalmassága a költségek és ráfordítások hatékony elemzésére ma még nem ismert kellő mértékben a hazai vállalatok körében. A társaságok kevés energiát fordítanak a versenytársak e-business terveinek és tevékenységének elemzésére, azaz az e-business felkészültséget nem tekintik olyan tényezőnek, amely azonnali versenyelőnyt biztosít számukra.

A felmérés lehetőséget ad az egyes iparágak összehasonlítására is. Eszerint jelenleg az egyes iparágak e-felkészültsége között csak kisebb különbségek vannak, a legfelkészültebbnek a vegyipari és gyógyszergyártó cégek, a pénzügyi szektor vállalatai, illetve az informatikai, kommunikációs és szórakoztató ipar cégei bizonyultak. Ezekről a vállalatokról elmondható, hogy már az újgazdaság követelményei szerint építik szervezetüket és alakítják működésüket. Két iparág - az autógyártás, valamint a szállítás és logisztika - Net Readiness(tm)-összteljesítménye ugyanakkor ma még elmarad az átlagtól.

"Ígéretesnek tartjuk a vizsgált cégek elkötelezettségét" - összegezte a KPMG tapasztalatait Mark Bownas, a tanácsadó cég e-business partnere - "ugyanakkor megfigyelhető némi bizonytalanság a továbblépést illetően. A KPMG a felméréssel a hazai tanácsadói piacon egyedülálló ismeretet és tapasztalatot szerzett a cégek e-felkészültségéről. Ezért meggyőződésünk, hogy komoly segítséget nyújthatunk a hazai vállalatoknak a legjobb megoldások kidolgozásában olyan területeken is, ahol nem a kezdő beruházás nagysága a döntő."

Baukovácz Krisztina hozzátette: "Meggyőződésünk, hogy a felméréssel hozzájárulunk annak tudatosításához, hogy az újgazdaságban a siker elsősorban nem a technológiai háttér megteremtésével érhető el, hanem a cégen belül általánosan elfogadott, koherens internet-stratégia kialakításával."

A KPMG a jövőben újabb vállalatoknak is felajánlja, hogy a Net Readiness(tm)-kérdőív alapján értékeljék e-felkészültségüket. A tanácsadó cég azt tervezi, hogy a közeljövőben hasonló felmérést végez a közép- és kelet-európai régió más országaiban is.

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!