Hét csődeljárás, tizenötezer felszámolás
Jelenleg mindössze hét csődeljárás folyik az országban. Ezzel szemben tizenötezer cég ellen indult felszámolási eljárás, tizenkétezer pedig végelszámolás alatt van. - értesült a Magyar Hírlap.
A csődeljárás jelenlegi rendszerének rugalmasabbá tételével a fizetésképtelen társaságok jelentős része válhatna újra működőképessé, ahelyett, hogy megindulna ellenük a felszámolási eljárás.
A csődeljárás szélesebb körű alkalmazására legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor. 1993-ban a vállalkozások tömegesen kellett, hogy kezdeményezzék maguk ellen a csődeljárást, mivel a tartozások 90 napos fizetési határidejének túllépése esetén kötelezően el kellett indítaniuk a procedúrát.
Mivel tömegesen tartoztak egymásnak a társaságok, a csődbe ment cégek maguk után rántották a hitelezőiket, akiknek szintén eljárást kellett kezdeményezniük maguk ellen.
Az 1993 óta eltelt időszakban évente csak néhány alkalommal kerül sor ilyen jellegű intézkedésre. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az eljárás bonyolult, költséges és kockázatos.
A cég hitelezőinek összehívását követően csődegyezséget kell megállapítani, ezt a bíróságon beadni. Reorganizációs koncepciót kidolgozása nélkül a fizetésképtelen vállalkozás nem kelthető életre. Ha a megadott határidőn belül nem sikerül rendezni a pénzügyi nehézségeket, a felszámolás automatikusan megindul. Emellett számos illeték befizetésére van szükség.
Ehelyett a procedúra helyett a társaságok jelentős része megpróbál egyszerűbb utat találni, például felszámolási eljárást kezdeményez, vagy megegyezik a hitelezőkkel.
Az APEH átütemezné a tartozásokat
Az 1991-es csődtörvény már régóta elavultnak tekinthető. Idén került sor az új koncepció kidolgozására, melynek decemberben kell a kormány elé kerülnie. Jelenleg még számos vitatott pont van a tervezetben, így kérdéses, hogy az EU-s normákat is bevonják-e a törvénytervezetbe.
A leglényegesebb, még tisztázatlan pontja a törvénynek, hogy vonatkozzon-e a jogszabály a jövőben a kis tőkével induló magánvállalkozásokra is.
Az APEH állásfoglalása szerint az új csődtörvény lehetőséget adna arra, hogy átütemezzék a cégek adósságait. A csődeljárás azonban nem azt jelentené, hogy állami pénzen mentsenek meg a tönk szélén álló vállalkozásokat - tájékoztatta az adóhatóság képviselője a Magyar Hírlapot.
Megszűnt a fantomcégek kedvenc kiskapuja
Januártól módosulnak a cégjogi szabályok is, ennek következtében jóval bonyolultabb lesz a hivatalbóli törlés procedurája. A jövőben kiszűrhetők a társaságok rendezetlen viszonyai.
Korábban a fizetési problémákból adódó felszámolás megindítása esetén könnyű volt elérni a cég törlését. Ennek a jogi lépésnek óriási előnye, hogy a hitelezőket nem kellett kártalanítani - ezt a lehetőséget a fantomcégek létrehozói számos alkalommal ki is használták.
2004-től a cégbírósági vizsgálat nem a telephely felkeresésében, és néhány hasonló formai lépésben fog kimerülni. Eredménytelenség esetén adatokat kell szereznie az illetékesnek a társaság vagyoni helyzetéről, meg kell keresnie a cégjegyzékben a tulajdonosokat, és csak a legvégső esetben húzhatják ki magukat a vállalkozás tulajdonosai a fizetési kötelezettségek rendezése alól.
A cégjogi rendelkezések, illetve a csődtörvény módosításától a hatóság a viszonyok tisztázódását, és a hitelezési, fizetési morál javulását reméli.
A hitelezőknek kedvez az új csődtörvény
Elkészült a Pénzügyminisztérium az új csődtörvény koncepciójával. A tervezetnek a kormány elé kell kerülnie, bár még vannak nyitott kérdések.
