A kelet-európaiaktól retteg az EU

Az EU tagállamai attól tartanak, hogy a nagyvonalú szociális rendszerük kétszázezernél több embert vonz majd a csatlakozó országokból. Emiatt szinte versengés indult köztük, ki tudja hatásosabban elijeszteni a jóléti turistákat.

Az uniós alkotmánytervezetben foglaltak szerint minden uniós állampolgárnak joga van arra, hogy - a szabad munkavállalás mellett - az EU bármely országában részesüljön az ott biztosított szociális juttatásokban. A jóléti rendszereiket féltő tagállamok ugyan hét éves haladékot kaptak ez alól, egyes elemzők azonban már most figyelmeztetnek az azzal járó veszélyekre.

Az EU-bővülés után az új tagállamok Kelet-Németországhoz vagy Dél-Itáliához hasonló területté válhatnak és az ott tapasztalt problémák halmozottan jelenhetnek meg, nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Hans-Werner Sinn, a münchen Ifo gazdaságkutató intézet vezetője.

Mint ismert, az egyesülés után minden németet azonos szociális jogok illettek meg, ami együtt járt az egységes minimálbér bevezetésével is. A gazdaságilag fejletlen vidékeken ez ahhoz vezetett, hogy az addigi fizetéseket jelentősen meg kellett volna emelni. Ez a rendszerváltozás előttről örökölt viszonyok miatt nem volt lehetséges, így végeredményben nőtt a munkanélküliség és hosszabb távon is fejletlen maradt a gazdaság. Ez persze hatalmas terheket rótt a jóval fejlettebb nyugati országrészre.

A fenti eset veszélye jelenleg azért nem fenyeget, mert az EU-tagállamoknak eddig sikerült megakadályozniuk a fentiekhez hasonló szociális unió létrejöttét. Félelmük viszont nem alaptalan, véli a szakértő.
Egyrészt csaknem minden csatlakozó ország egy főre jutó GDP-je messze elmarad az EU-átlagtól, másrészt a szociális juttatások rendszere sokkal fejletlenebb, mint Nyugat-Európában.
Harmadrészt a csatlakozó országok többségében az átlagos nettóbér nem éri el a németországi szociális segély szintjét.

A fenti tényezők miatt Sinn valós veszélynek tartja, hogy előbb-utóbb "jóléti turisták" tömegei árasztják el az EU-t. A Németországba áttelepülők számát szakemberek különbözőképpen ítélik meg, a becslések évi 15 ezer és negyedmillió között mozognak. Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés 220 ezer bevándorlóra számít évente.

Az EU tagállamok maximum 2011-ig háríthatják el a szabad munkaerő korlátozásával ezt a veszélyt. Sinn emiatt attól tart, hogy a tagállamok majd abban fognak versenyezni egymással, melyikük tudja jobban elrettenteni a letelepedni kívánókat. Emiatt várható, hogy fokozatosan leépítik jóléti rendszerüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a migráció veszélye miatt a nyugat-európai állampolgárok szociális juttatásai is veszélybe kerülhetnek.

Német szakértők más megoldási lehetőségekkel is előrukkoltak. A pénzügyminisztérium tudományos tanácsa például azt javasolja, hogy a bevándorlók öt évig saját országuk szociális rendszerének megfelelően részesüljenek juttatásokba. Így meg lehetne akadályozni a jóléti turizmus terjedését.
Ezek a megoldások ugyan gazdasági szempontból ésszerűek, politikailag viszont igencsak támadhatóak, sőt ellentmondanak az uniós alapelveknek és jogszabályoknak is, számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A fenti félelmeknek ellentmond az a felmérésekkel több ízben megerősített tény is, hogy a közép- és kelet-európai munkaerő csupán kis mértékben mobil, így nem várható tömeges áttelepülés.

Ennek fényében populista, szavazatok szerzését célul kitűző politikai lépésnek tekinthető az, hogy az EU-tagállamok túlnyomó többsége lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok előtt, nyilatkozta nemrég az osztrák Der Standardnak Peter Havlik, a bécsi gazdaságkutató intézet (WIW) Kelet- és Közép-Európáért felelős szakértője.

A német szakértők véleményei emellett azért tűnnek fokozottan hatásvadásznak, mivel a bevándorlók maximálisan 200 ezerre prognosztizált száma roppant csekélynek tűnik az EU össznépességéhez vagy a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.

Harmadrészt amiatt is nehezen érthetőek a félelmek, mivel a nyugat-európai lakosság folyamatosan öregszik. A nyugdíjas korosztály létszáma Európában három évtized alatt várhatóan megduplázódik. Közép- és hosszútávon tehát munkaerőhiányra számíthatnak a most még munkahelyeik miatt aggódó EU-s országok.

(Menedzsment Fórum)