Többen a hazai munkaerőpiac megnyitásában látják cégük további fejlődésének lehetőségét, sőt már azon is gondolkoznak, hogy ha ez valóban megtörténik, akkor a határon túl toborzókat tartanak. A kedvező reagálások elsősorban a keleti országrészben működő vállalatok körében voltak jellemzőek, mivel ott komoly problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. A nagyobb jövedelmi lehetőségek miatt ugyanis az itteni szakembereik jelentős része a nyugati országrészben vagy külföldön keresett munkát.
A jelentős munkaigényű és a bérköltségektől erősen függő szektorokban dolgozó vállalatok képviselői szerint a kelet-magyarországi régióban kulcskérdés, hogy megnyissák a román és bolgár polgárok előtt a munkaerőpiacot, a vendégmunkások ugyanis a magyaroknál kisebb bérrel is beérik. Mindez pedig a folyamatosan növekvő költségek és a megszorító intézkedések közepette rendkívül fontos a cégeknek - írja a Napi Gazdaság.
Magyarország fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt, Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően - jelentette be kedden Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. Magyarország legalább az első két évben élni kíván a tervezet szerint az átmeneti korlátozás lehetőségével, ami csak az egyéni munkavállalókra vonatkozik. Azokon a területeken könnyítenek a munkaerő-piaci szabályozáson, ahol a gazdaságban többletmunkaerőre van igény. Ahol viszont erre nincs szükség, ott fennmaradna a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer.
Azt ugyanakkor a szakemberek is elismerték, hogy a munkaerő-piaci nyitás tovább erősíti majd a szürke-, illetve a feketegazdaságot - számol be a Napi Gazdaság.
