3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Uniós szinten az egy évvel korábbi 34 százalékról tavaly 36 százalékra nőtt azok aránya a 30-34 éves korcsoportban, akik rendelkeznek diplomával, a 18-24 évesen már nem tanulók hányada pedig 14-ről 13 százalékra csökkent - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

Az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a diplomások arányát 40 százalékra növeli, a tanulással felhagyókét pedig 10 százalék alá szorítja.

Magyarország a stratégia keretében a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozóan azt a célt vállalta, hogy 2020-ra az adott korcsoport 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőfokú végzettséggel. Az Eurostat által közzétett adatsorok tanúsága szerint 2005-ben ez az arány Magyarországon 17,9 százalék volt, amely 2010-re 25,7, 2012-re pedig 29,9 százalékra emelkedett. A részletes adatokból az is kiderül, hogy lényeges a különbség a nők és a férfiak között; a nők 35,5 százaléka, míg a férfiaknak 24,7 százaléka végzett felsőfokú oktatási intézményben.

Azoknak az aránya, akik 18-24 éves korukban már nem tanulnak, Magyarországon 2005-ben 12,5 százalék volt, 2010-re 10,5 százalékra csökkent, tavaly pedig 11,5 százalék volt. Ezen a téren Magyarország - az uniós célkitűzéshez igazodva - azt vállalta, hogy ezt az arányt 2020-ig 10 százalékra vagy az alá csökkenti.

A "diplomás országok" dobogóján Írország az első, ahol a kérdéses korcsoport több mint fele, 51,1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Ciprus a második, 49,9 százalékkal, a harmadik pedig Luxemburg, ahol a 30 és 34 év közöttiek 49,6 százaléka rendelkezik diplomával. A sereghajtók Olaszország, ahol 21,7 százaléknak van diplomája, amelyet 21,8 százalékkal előz meg Románia, Máltán pedig az ott élő 30-34 évesek 22,4 százaléka végzett felsőoktatási intézményben.

Azok tekintetében, akik nem tanulnak tovább, Szlovénia, Szlovákia és Csehország vezeti a rangsort, 4,4, 5,3 illetve 5,5 százalékkal. A legrosszabbul ebben a vonatkozásban pedig Spanyolország teljesít, ahol szinte minden negyedik fiatal, az érintettek 24,9 százaléka 18-24 éves kora között már nem tanul.

Az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamok összesen nyolc területen tűztek maguk elé célokat, amelyek együttes végcélja a fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképesség növelése. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy az energiafelhasználáson belül 20 százalékra emelkedjen a megújuló források aránya, minél többen tanuljanak tovább és szerezzenek diplomát, a szegénységben élők száma pedig 2020-ig 20 millióval csökkenjen az Európai Unióban.

Az oktatás tekintetében az Eurostat adatainak tükrében 8-8 országról mondható el, hogy 2012-ben mind a diplomások arányának emelkedése, mind a tanulással felhagyók arányának csökkentése tekintetében el tudta érni a saját maga számára kitűzött célt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!