Kovács Zoltán szerint tudomásul kell venni, hogy az országnak számos olyan kistérsége van, ahol egy-két generációs időszakot tekintve sincs nagyon esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének. Be kell rendezkedni arra, hogy a közfoglalkoztatás lesz az, amely az egyetlen értelmes elfoglaltságot jelenti az ezeken a településeken élőknek - tette hozzá. Mint mondta, azt a típusú szegénységet, amely napról-napra él, fel kell számolni, és a közfoglalkoztatási programnál jobb eszközt egyelőre nem tud mutatni senki. "Ha nincs közmunka, ott nincs semmi más" - fogalmazott.
Kovács Zoltán ismertette: önbevallás alapján tavaly több mint ötvenezer roma vett részt közfoglalkoztatásban. Megjegyezte, hogy majdnem tízezer embernek ez jelentette az első munkát az életében. Az államtitkár minderről annak kapcsán beszélt, hogy 2012-ben a Roma Évtized Titkárság felkérésére civil szervezetek monitorozták a kormány Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiájának megvalósulását, és erről elkészítették jelentésüket, amely szerint "a közmunka jelenlegi rendszere olyan zsákutca, amelyben a foglalkoztatottak osztályrésze a kiszolgáltatottság, bizonytalanság, méltánytalan munkafeltételek és gyakran értelmetlen munkavégzés".
Teller Nóra kutatásvezető a vitán egyebek mellett elmondta, "a közmunkaprogram azokon a terepeken mozog", ahol vagy nincs elsődleges munkaerőpiac, vagy olyan típusú tudásokra épít, amelyek soha nem voltak eléggé értékesek. Az önkormányzati településüzemeltetés az a piac, amely a közfoglalkoztatottaknak munkát ad - jegyezte meg. A vitán megjelent civilek a szegregáció kapcsán úgy vélték, hogy a kormány szembe megy az integrált oktatással. Kovács Zoltán ezzel szemben megerősítette, a kormányzat az integrált oktatás híve.
MTI
