A közforgalmú vasútvonalak hossza gyakorlatilag évtizedek óta nem változott számottevően, s ennek köszönhetően napjainkban hazánkban mintegy 7900 kilométert tesz ki. A vasútsűrűség ezer négyzetkilométeren 8.5 kilométer - s ez magasabb, mint a legtöbb európai országban. A vonalak 16 százaléka kétvágányú - ugyanannyi, mint 1990-ben -, ám a villamosított vonalak aránya 28-ról 34 százalékra emelkedett. Európai összehasonlításban ezzel mind a két hutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet.
Az országos közúthálózat 2002-ben 30 300 km hosszon kötötte össze a településeket - 1989-ben -190 km-rel rövidebb volt. Nemzetközi összehasonlításban az útsűrűség alacsony, ráadásul kevés a magyar autópálya. Magyarországon 2001-ben ezer négyzetkilométeren 326 kilométernyi közút kanyargott - miközben például a szomszédos Ausztriában ennek mintegy ötszöröse.
Hazánk gépjárműállománya 2002ben mintegy 3 milliót tett ki. Ebből 2,5 millió személygépkocsi volt - 750 ezerrel több, mint 1989-ben. Tavaly ezer magyar lakosra 215 személyautó jutott - összehasonlításul: Európában (országtól függően) 248-558 között mozog. Arányait tekintve a legkevesebb személygépkocsi Görögországban, a legtöbb pedig Olaszországban fut az utakon.
Forrás: Magyar Közlekedés
A közlekedési ágazat helyzete Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) először készített olyan összefoglalót, amely nem egy év, hanem a rendszerváltás óta eltelt 12 esztendő gazdasági folyamatait mutatja be a számok tükrében. A tanulmányból ezúttal a közlekedéssel kapcsolatos észrevételeket emeljük ki.
