A multinacionális vállalatok által a magyar munkaerőpiacon meghirdetett állások között lassan, de biztosan növekszik azoknak az álláshirdetéseknek a száma, melyeket külföldi betanítással járnak. Bár több, a témában érintett céget is felkerestünk, egyetlen vállalat sem kívánt arról nyilatkozni, milyen munkajogi háttérrel oldja meg, hogy a külföldi betanítás után hazatérő munkavállalót a cégnél tartsa.
Megkeresésünkre egy neve elhallgatását kérő fejvadász úgy nyilatkozott: "A külföldi betanításra fordított költségeket a vállalatok gyakran 4-5 éves hűségnyilatkozattal biztosítják be. Így érik el, hogy a munkavállaló a presztízsértékű betanítást követően ne menjen el más céghez, miközben a kiküldetés során még a szállását és az utazási költségét is finanszírozzák".
Maximum 3 hónap vagy 44 munkanap
Dr. Spielmann Éva ügyvéd szerint "a hatályos munkaügyi szabályok szerint annak semmi akadálya nincs, hogy a munkáltató próbaidőt kössön ki akár külföldi munkára is. Ennek a maximuma azonban három hónap, amely időszakot meghosszabbítani nem lehet." A próbaidő önmagában is lehet olyan külföldi kirendelés, amikor a dolgozó más munkáltatónál végez munkát, de ez az időszak nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Kollektív szerződés ennél még hosszabb időtartamot is előírhat.
A fenti két szabályt összevetve tehát nincs akadálya annak, hogy a próbaidő egy része más külföldi munkáltatónál teljen el. Fontos azonban tudni, hogy annak betanítás esetén valamilyen tulajdonosi kapcsolatban kell lennie a magyar céggel.
Ha azonban utóbbinak van telephelye külföldön, akkor akár az is megoldható, hogy a teljes próbaidőt felölelje a külföldi munkavégzés. Ebben az esetben ugyanis akár kiküldetés formájában is foglalkoztatható a munkavállaló. A kiküldetés és a kirendelés ideje összeadható, akár a próbaidő időtartama alatt is, tette hozzá az ügyvédnő.
A telefonszámlát is fizethetik
Kirendelés esetén a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg, de a felek ettől szabadon eltérhetnek, természetesen csak a munkavállaló javára. A munkáltatónak meg kell térítenie a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.
Ez adott esetben még az itthon maradt családtagokkal való kommunikáció kiadásait is jelentheti: így a telefonszámlát, esetlegesen az internet-költségeket és még sorolhatnánk.
’Hűségnyilatkozat’ csak nagyobb bér ellenében
Sokszor fennáll annak az eshetősége, hogy a munkavállaló a külföldi betanítás költségei ellenére külföldön marad más cégnél, vagy - a megszerzett tapasztalatok birtokában - belföldön néz más állás után, közvetlenül a betanítás után. Mint azt a jogásztól megtudhattuk, van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy bebiztosítsa magát ilyen esetekre. "Mivel a próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ezt a jogot nyilván a munkavállalótól sem lehet megvonni. Arra azonban van lehetőség, hogy a munkáltató az általános gyakorlat és szabályok szerint elhelyezkedési tilalmat kössön ki."
A tilalmat azonban - szintén az általános szabályok szerint - ellentételezni kell. Tehát a gyakorlatban megoldás lehet az, ha a próbaidő alatt alacsonyabb, a betanítási idő sikeres leteltét követő időszakra azonban magasabb munkabérben állapodnak meg a felek, tette hozzá a szakember.
Egyedülálló apuka, kisgyermekes anyaA hazai munkaerőpiacon az ilyen jellegű kitételekkel kötött munkaszerződések háttere megfelelően szabályozott. "Általánosságban elmondható, hogy a magyar Munka Törvénykönyve megfelel az uniós elvárásoknak. Igaz ez a kirendelés és kiküldetés szabályaira is."
A hazai szabályozás az ilyen kiküldetésre való kötelezéstől védi például a gyermekét egyedül nevelő férfit. A nőt terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig nem lehet kirendelni, illetve kiküldetésben foglalkoztatni, amennyiben ehhez a dolgozó nem járul hozzá.
Felmerül a kérdés, ha külföldön dolgozik egy munkavállaló betanítás jelleggel pár hónapig, akkor rá munkajogi szempontból a magyar vagy az adott ország munkajogi szabályai az irányadóak? Kihez lehet fordulnia a munkavállalónak, ha ez idő alatt éri jogsérelem?
Dr. Spielmann Éva szerint ilyen esetben mindenképpen a magyar jog szabályait kell alkalmazni. Ha azonban a külföldi jog szerint a kinti munkáltatóra vonatkozik kollektív szerződés, és az a munkaidőre és pihenőidőre, valamint a munka díjazására kedvezőbb szabályokat ír elő, akkor azt a magyar munkavállalóra is alkalmazni kell, és így a dolgozót a külföldi jog szerinti kedvezmények is megilletik.
Eltérő megállapodás hiányában a kirendelés során a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a külföldi munkáltatót illetik, illetve terhelik. A munkaviszony megszüntetését azonban csak a magyar munkáltató, mint kirendelő gyakorolhatja. A munkavállalót tájékoztatni kell, hogy a külföldi munkáltató esetében ki a munkáltatói jogok gyakorlója, tehát mely személyhez fordulhat, ha problémája van.
A külföldi betanításról szóló szerződéseknél nincs arra vonatkozó előírás, milyen nyelven kell megkötni a munkaszerződést. Komoly visszaélésre adhat okot ugyanakkor, ha azt vagy annak mellékleteit nem magyarul adják át a munkavállalónak. Ilyenkor érdemes tudnia, hogy joga van ragaszkodni a magyar nyelvű szerződéshez - feltéve, hogy a munkakör betöltésének nem feltétele az adott idegen nyelv ismerete.
Az ügyvédnő tanácsa szerint a jogi dilemmák elkerülése érdekében a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak is törekednie kell a tisztázott munkaügyi háttérre - különös tekintettel egy olyan munkaviszony létesítése esetén, mint a külföldi betanítás, ahol még az általános munkaviszonynál is jóval több a rizikófaktor.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum
