A héten a svájci UBS bank jelentette be, hogy megválik 3500 alkalmazottjától, és két és fél milliárd dolláros költségcsökkentést eszközöl, miután a második negyedévben a vártnál rosszabb, 1,02 milliárd frankos profitot ért el.
A hónap elején írtuk arról, hogy költségtakarékossági intézkedések részeként 30 ezer főt érintő leépítésre készül a HSBC Bank. Ez azért is érdekes, mert a bankcsoport adózás előtti eredménye 3 százalékkal 11,5 milliárd dollárra nőtt január-június között az egy évvel korábbi 11,1 milliárdról. Elbocsátásokra készül a Credit Suisse is, ami körülbelül 2000 főt érint majd, miután a bankcsoport második negyedéves profitja az előző évi felére csökkent.
Míg az európai bankok profitvisszaesése mögött elsősorban a görög államkötvényeken elért veszteségük áll, addig az amerikai nagybankok a bedőlt jelzáloghitelek miatt szenvedtek 2011 második negyedévében. Bár a JP Morgan 13, a Citigroup pedig 24 százalékkal növelte nyereségét, a Morgan Stanley 558 milliós, a Bank of America pedig 8,8 (!) milliárd dolláros mínuszt könyvelhetett el.
A Fed volt a megmentő
A 2007-es amerikai hitelválság okozta banksokk enyhítéseként az amerikai jegybank 2007 augusztusa és 2010 áprilisa között 1200 milliárd dollárnyi likviditást pumpált a piacra. A Bloomberg által közölt céglistán élén, amely azt tartalmazta, hogy mely vállalat részesült a Fed hitelkeretéből, három amerikai nagybank áll: a Morgan Stanley 107,3 milliárd dollárral, a Citigroup 99,5 milliárddal, a Bank of America pedig 91,4 milliárddal részesült az állami pénzesőből. Ezeket az összegeket hivatalosan hitelként helyezte ki a Fed, azok fedezetéül pedig elfogadta a cégeknél lévő kötvényeket, illetve más értékpapírokat is.
Érdekesség, hogy a 30 legnagyobb hitelt igénybe vevő cég majdnem fele európai, a Royal Bank of Scotland például a már említett három amerikai nagybank mögött a negyedik a listán, míg a svájci UBS szintén 2008 őszén érte el a legnagyobb hitelállományát az amerikai jegybank felé, akkor 77,2 milliárd dollárral tartoztak.
mfor.hu
