A Legfőbb Ügyészség kiemelte: a kérelmet tartalma szerint feljelentésnek értékelték, és erre tekintettel ismeretlen tettes ellen - mivel a jogsegélykérelem személyre vonatkozó gyanút megalapozó adatot nem tartalmazott - nyomozást rendelt el az ügyészség. A LÜ egyúttal leszögezte: a nyomozás sikeres lefolytatása érdekében további adatokat kérnek a horvát ügyészségtől.
A Legfőbb Ügyészség ez év július 6-án azt közölte MTI-vel, hogy a horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészséghez a horvát félnél folyó, az INA olajtársasággal kapcsolatban lévő ügyben, a megkeresés kiadatási kérelmet nem tartalmazott.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) akkor az MTI megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a nemzetközi jogsegély fogalma alatt tágabb értelemben a nemzetközi bűnügyi együttműködés, míg szűkebb szempontból az eljárási jogsegély érthető.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár július 6-án, szerdán budapesti sajtótájékoztatóján sem a Mol és az INA, sem a volt titkosszolgálati vezetők ügyét nem kívánta kommentálni. Kovács Zoltán a kabinet ülése után a Mol-INA-ügyet érintő kérdésre azt mondta: ahhoz a kormánynak sem formálisan, sem informálisan nincs köze. Megismételve Orbán Viktor miniszterelnök keddi szavait, mindössze annyit közölt, a magyar állam mint tulajdonos egyértelműen kijelentette, hogy a Mol-INA-szerződés semmiféle felülvizsgálatáról nem lehet szó.
A horvát sajtó múlt hét szerdán jobbára tényszerű tudósításokban számolt be arról, hogy magyar lapértesülés szerint a horvát főügyészség kérte - a horvát sajtó tudomása szerint Zágrábban Ivo Sanader volt horvát kormányfő megvesztegetésével gyanúsított - Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kiadatását. A horvát lapok ismertették a horvát főügyészség cáfolatát is.
A horvát lapok szintén beszámoltak Orbán Viktor magyar kormányfő strasbourgi kijelentéséről, amely szerint a magyar állam nem járul hozzá a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához.
MTI
