Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet 21 országban, köztük Magyarországon 2003 őszén végzett közvéleménykutatása.
Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek 88 százaléka érez kisebb-nagyobb bizalmatlanságot a politikusok iránt, és hasonló véleményt képvisel közel háromnegyed a nagyvállalati vezetőkről, és abszolút többség az ügyvédekről.
Magyarországon a közfelfogás eltér a régióra jellemző átlagtól. Többséget képviselnek azok, akik tisztelik az ügyvédi tekintélyt, és a nyugat- és közép-európai átlagnál több magyar bízik a politikusokban. Rosszabb viszont az újságírók megitélése, mint Európa nagyrészében.
A magasabb iskolai végzettségűek körében általában magasabbak a bizalmi indexek, ahogyan a vidéki kisvárosiaknál is. A legszkeptikusabbak a harmncas éveikben járók, és az alacsony jövedelműek.
A politikusok legkevésbé a háziasszonyok bizalmát nyerik el. Az orvosokban az eredmények szerint az észak-alföldiek bíznak a leginkább.
A nemzetközi átlagnál optimistábbak a dánok és a finnek, ha közszereplőik megbízhatóságáról van szó. Előbbieknél ugyanis 64, utóbbiaknál 50 százalék nyilvánítja ki bizalmát a gazdaság felső vezetői iránt.
Dániában a politikusokban is többen bíznak, mint Európában, a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így.
Minden más ország lakóinál bizalmatlanabbak a németek, mindössze 18 százalékuk hisz a nagyvállalatok vezetőiben és 8 százalékuk a politikusokban.
A kutatást a GfK Piackutató Intézet Ad Hoc Research Worldwide nevű, Brüsszelben székelő leányvállalata koordinálta.
A magyarok inkább bíznak az újságírókban, mint a politikusokban
Politikusok, gazdasági vezetők és újságírók közös jellemzője, hogy Európa-szerte alacsony bizalom nyilvánul meg irántuk. A magyarok viszont kiemelkednek az ügyvédek és a nagyvállalati vezetők kedvező megítélésével.
