A vizsgálóbizottságot a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációja vonatkozó - döntések vizsgálatára hozták létre. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója meghallgatásán hangsúlyozta: ahhoz, hogy a MÁV-csoport jobb helyzetbe kerüljön, az alulfinanszírozottságot kell megoldani, és konszenzuson alapuló stratégiát kell alkotni.
Szarvas Ferenc szólt arról, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően az integrált vasútról le kellett választani az infrastruktúrát és az operációs tevékenységet. Ennek megfelelően kívánta a MÁV külön szervezni az árufuvarozást, a személyszállítást és az infrastruktúrát. Ez utóbbi végül még mindig a MÁV Zrt. keretében működik.
További gondként említette az elnök-vezérigazgató, hogy nincs összhang a MÁV és a földhivatal ingatlan-nyilvántartása között. A probléma érzékeltetésére kérdésre válaszolva elmondta, hogy 19 ezer tulajdoni bejegyzéssel rendelkezik a MÁV-csoport, ezek között sok a tisztázatlan tulajdoni viszony. Szerinte előbb-utóbb jogilag meg kell oldani a helyzetet.
Szarvas Ferenc szólt arról, hogy jelenleg a vasút a költségvetéshez a MÁV-START Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződéssel kapcsolódik. Szükséges a pályavasút finanszírozására is közszolgáltatási szerződést kötni, és szerinte ezt 2011-ben alá is lehetne írni. Helyesnek nevezte a 2007-2013. évekre az uniós forrásokból vasúti pályafelújításra tett lépéseket, de felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014. utáni uniós költségvetési ciklusra jobban előkészített projektekkel kell rendelkezni.
A magasabb vasúti szolgáltatási színvonal nyújtásához szükséges modernizáció szükségességéről beszélve Szarvas Ferenc egyebek között jelezte: az eszközpark átlagéletkora 33 év az optimális 15-20 év helyett.
Képviselői kérdésre válaszolva Szarvas Ferenc úgy fogalmazott: a közpénzek kezelése a MÁV-nál nem annyira drámai, mint amilyennek kívülről látszik. A MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatos kérdésre közölte, hogy nem feladata értékelni, de jelezte: 200 milliárd forintnál nagyobb lenne a MÁV Zrt. adóssága, ha a bevételből nem fordítottak volna működésre, tőkepótlásra. Kérdésre válaszolva Szarvas Ferenc kijelentette: a mellékvonalak bezárása alig jelentett költségmegtakarítást a MÁV-nak, hiszen a kiadások 85 százalékát a pályafenntartással kapcsolatos fix összegek jelentik. Szarvas Ferenc elmondta, hogy az ingatlan-nyilvántartást kivéve különösebb számviteli gondot nem lát a társaságnál.
MTI
