Még április elején jelent meg az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 NGM rendelet, amelynek egyelőre sokkal kisebb volt a visszhangja, mint más, a hitelek kapcsán megjelent döntéseknek, pedig ez immár egy létező, kézzelfogható segítség a hiteladósoknak. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás nem új intézmény, a munkavállalókat foglalkoztató szervezetek eddig is segíthettek hitellel. Az újdonság az, hogy a munkáltató már nem csak a dolgozó lakásvásárlásához, hanem a már megvásárolt lakás hitelének a törlesztéséhez is adhat támogatást.
A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente maximum 5 millió forintot adhat adó- és járulékmentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága. A szakemberek szerint éppen ezért mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről érdeklődést generált. Fontos ugyanis megemlíteni, hogy a támogatásban részesülők bére nem csökkenhet. Vagyis csak az eddigi béren felül adható a bérkiegészítés. Ennek a feltételnek a teljesülését a NAV vizsgálja. Mivel a rendelet áprilisban látott napvilágot, a nagyobb cégek nem igazán tudják idén alkalmazni, hiszen meghatározott bér- és cafetéria-keret van, és a rendelet a jelenlegi béren felüli "pótlólagos juttatásként" jelöli meg a hiteltámogatást, ami viszont nem fér bele ezekbe.
Az adómentesen adható támogatás összege kapcsán érdemes még megemlíteni, a fent említett 5 milliós limit mellett korlátozás az is, hogy a teljes támogatás összege sem haladhatja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát. Egy 10 milliós lakás esetén például csak akkor fizetheti a munkáltató a teljes törlesztőrészletet, ha már az összes hátralévő törlesztőrészlet összege maximum 3 millió. Nagyobb értékű lakás esetén pedig az 5 évenkénti 5 milliós határ lesz a mérvadó. Akinek tehát a törlesztőrészleteinek összege 5 év alatt több mint 5 millió forint, de kevesebb, mint a lakás értékének 30 százaléka, az maximálisan csak 5 milliós támogatást kaphat.
Miért jó?A hiteltámogatás azért különösen jó mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak, mert a cafetéria részeként nyújtott támogatás teljesen adómentes. Gyakorlatilag ezzel nincs jobb alternatívája se a dolgozónak se a munkáltatónak, ha bérkiegészítésről van szó. Például egy havi 40 ezer forintos hiteltörlesztés esetén, ha munkabérben kívánnák ezt rendezni, úgy az bruttó 60 ezer forint feletti emeléssel járna, míg a munkaadó terhei közel 80 ezer forinttal növekednének. A adótanácsadók úgy látják, bérhelyettesítő eszközként nem tanácsos alkalmazni, noha – új eszköz lévén – NAV ellenőrzési gyakorlat még nincs. Ugyanakkor cafetéria elemként mindenképpen javasolt lehet, már csak azért is, mert a munkaadónak olcsóbb, mint az Erzsébet-utalvány vagy más béren kívüli juttatás.
A támogatás a NAV tájékoztatója szerint akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha a támogatást hitelintézet, kincstár útján a Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére. A támogatás feltétele, hogy bármilyen tulajdoni hányaddal vagy haszonélvezeti joggal rendelkezzen az ingatlan felett a munkavállaló. Tehát nemcsak a hitelek, de akár a lízingszerződéssel rendelkezők is kérhetik. A támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, egy háromfős család például 1,5-3,5 szobás lakás esetén kaphat támogatást.
A támogatás folyósítása
A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja.
Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.
A termék kapcsán egyébként van szerepük a bankoknak is, ők garanciális szerepet töltenek be abban, hogy a támogatást valóban a törlesztésre fordítsák. A hitelintézet garanciális szerepére azért van szükség, mivel mégiscsak egy a munkaadónak és a munkavállalónak is vonzó, nagyösszegű adómentes juttatásról van szó. A hitelintézetnek adatot kell szolgáltatnia arról, hogy mekkora összegű támogatás folyt át rajta. Hogy ezt meg tudja tenni, ahhoz a munkáltatónak - mielőtt folyósítaná a támogatást - nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az adott munkavállalónak milyen összegű munkáltatói hiteltámogatást adott.
Sok munkaadó fél a felelősségtől
A munkáltatók több mint fele azonban legalább az év végéig tartózkodik az új lehetőség bevezetésétől. A Trenkwalder tapasztalatai szerint jelentős részük tart az új lehetőséggel járó többletfeladatoktól, mivel az adómentesség feltételeinek vizsgálatát a jogszabály egyértelműen a munkáltató felelősségévé teszi. "Egy HR munkatárs nem kompetens abban, hogy olyan adatokat, dokumentumokat vizsgáljon, mint például közjegyzői okiratok, építési számlák, műszaki ellenőri igazolások" – mutat rá Molnár Mónika, a Trenkwalder HR szolgáltatások üzletágának vezetője. "Sok esetben pedig még az ezzel foglalkozó szakértőnek is nehéz szétválasztani, hogy egy felújítás mekkora részben tekinthető korszerűsítésnek, ami után igénybe vehető a kedvezményes munkáltatói támogatás."
Számos bank felismerve a problémát, kialakított olyan szolgáltatást, amely a fenti vizsgálat terheit leveszi a munkáltató válláról. Ám azon felül, hogy ez jelentős többletköltséget jelent, nem minden esetben tisztázott az sem, hogy ha egy támogatás mégis jogtalannak bizonyul, a bank a felelősséget is átvállalja-e. Mindezek mellett a devizahitelekkel kapcsolatban jelenleg is zajló törvénykezési folyamat szintén kivárásra késztet sok szereplőt.
Így lehetne népszerűbb a lakáscélú hiteltámogatás
Egy, a közelmúltban benyújtott törvénymódosító javaslat tovább igyekszik tágítani a támogatható hitelek körét. Ennek értelmében – ha megszavazza a parlament - egyrészt nem csak a hitelintézetektől és munkáltatóktól, hanem a pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is támogatható lesz. Másrészt, ha a lakás már nincsen meg, csak a hitel, akkor is járhat támogatás.
A munkáltatók körében azonban csak akkor várható, hogy érdemben nő az elérhetősége ennek a támogatásnak, ha további szabályozási változásokat hajtanak végre.
"Egyrészt szükség van arra, hogy az adómentesség feltételei egyszerűsödjenek. Sokkal egyértelműbbé válna a helyzet, ha vagy csak a lakásvásárlásra felvett hitelek után járna ilyen támogatás, vagy azt kiterjesztenék a korszerűsítésen felül végrehajtott lakáscélú felújításokra is" – magyarázza a Trenkwalder szakembere. – "Másrészt komoly könnyebbséget jelenhet az is, ha a jogszabály egyértelműen rögzítené, hogy a körülmények változásáról a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ennek elmaradása esetén viselve a pótlólagos adó- és járulékfizetési terheket is."
mfor.hu
