Az Európai Unióban élő fiatalok munkanélküliségi aránya 20,4 százalék, ez több mint kétszerese a teljes munkaképes lakosság körében mért 9,6 százalékos aránynak. Az elnökség egyik legfontosabb célkitűzése éppen ezért a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A gazdasági válság súlyosan érintette a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, ugyanakkor az iskolából a munkába való átmenet időtartama is meghosszabbodott, s mindez együttesen mutatkozik meg a fiatalok munkanélküliségi arányán - mondta az államtitkár.
Még akik el tudnak helyezkedni, gyakran azok is csak részmunkaidőben vagy határozott idejű munkaszerződéssel dolgoznak, ami legtöbbször nem vezet állandó foglalkoztatottsághoz. Ezért a munkaadókat ösztönző programokat kell kidolgozni, és ebben az ülésen résztvevő országok támogatni tudják egymást.
A magyar elnökség a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács pénteki luxemburgi ülésén záródokumentumot készül elfogadni a fiatalok foglakoztatásáról. Ennek célja, hogy a jövőre nézve olyan közös cselekvési irányokat határozzon meg, amelyek hozzájárulnak a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításához, és ezzel az Európa 2020 stratégiában lefektetett 75 százalékos foglalkoztatási célkitűzés eléréséhez.
Az államtitkár példaként említette az északi országokban olajozottan működő rugalmas biztonság, az úgynevezett „flexicurity” modelljét. Ez a munkajogi szabályozás rugalmas átalakítása, a szociális védőháló erősítése, az elhelyezkedést célzó hatékony szolgáltatások kialakítása, valamint az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása révén olyan versenyképes keretet képes kialakítani, ami egyszerre növeli a gazdaság teljesítőképességét és a társadalom szociális biztonságát is.
MTI
