Mindenkinek ismerős a "munkaalkoholista" szereotípiája, az asztalhoz van láncolva, követelőző, az apró részleteket feszegeti, keményvonalas perfekcionista, akinek nincs élete az irodán kívül. Dr. Bryan E. Robinson ezt a betegséget a "legjobban öltözött függőségnek" nevezi. Az Asheville-ben magánrendelőt üzemeltető szakember már több könyvet jelentetett meg a témában - írta az MSNBC.
A szakember elmondása szerint a probléma lényege nem az, hogy a betegségben szenvedők sokat és sokáig dolgoznak, hanem, hogy nem tudják abbahagyni. Majd hozzátette, hogy az irodai munka során tapasztalt munkatempó annyiban felelős a betegség kialakulásáért, mint a szupermarket az elhízásért. A munkamániás azért dolgozik sokáig, mert erre belső készetetést érez, ami általában az intimitás és a szociális kapcsolatok elkerülése miatt alakul ki.
Robinson szerint a munkamániások gyakran elvált, nehéz anyagi háttérrel rendelkező szülők gyermekei, akik megtanulták, hogy ha munkával lekötik magukat, akkor az élet más területein lévő problémáikat maguk mögött hagyhatják. Mint ahogy más függőségek, ez is valójában csak eltereli a figyelmet a valós problémákról. Az egészséges embereknél gyakran lassabban dolgoznak, mivel túl sok időt tudnak eltölteni egy projekttel.
A fizikai jelek a kimerültségtől a hányingeren keresztül az impotenciáig terjednek. A szenvedélybetegek gyakran egoisták és ingerlékenyek, ami különösen rossz főnökökké teszi őket. Beosztottjaikat elnyomják és gyakran olyan mennyiségű munkával terhelik meg őket, ami teljesíthetetlen, akit tehetségesnek tartanak, nem engedik érvényesülni, mert félnek, hogy kikerülnek a reflektorfényből. Emellett a munkamániások többet hiányoznak, mint az egészséges társaik akik jobb viszonyban vannak munkatársaikkal. Egyes felmérések szerint e mentális betegségből származó bevételkiesés Amerikában évente akár elérheti a 160 milliárd dollárt.
