Az ábra értelmezése alapján látható, hogy a jobb teljesítmény tipikusan nagyobb gazdasági, társadalmi és pszichológiai jutalmakat eredményez. Ha ezek a jutalmak méltányosnak és fair-nek tűnnek, akkor az elégedettség növekszik, mert az egyén úgy értelmezi, hogy a jutalmak a teljesítményével vannak összefüggésben. Azonban ha úgy észleli, hogy a jutalmak nincsenek összhangban a teljesítmény-szintjével, elégedetlenség lép fel. S bármelyik esetet vesszük, az egyén elégedettségének mértéke a szervezet irányába mutató kisebb vagy nagyobb elköteleződéshez vezet, mely aztán a teljesítmény-törekvését (erőfeszítésének mértékét) fogja befolyásolni. Ennek eredménye tehát a teljesítmény-elégedettség-erőfeszítés ciklusa.
Érdemes egy másik nézőpontot is még megemlíteni, mely szerint viszont nem az elégedettség vezet teljesítményhez, de nem is fordítva, hanem egy harmadik tényező, a jutalmazási rendszer van mindkét faktorra hatással (Cherrington, Reitz és Scott, 1971, cf. Landy, 1985). Minden esetre összegzésként elmondhatjuk, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy csak az elégedett dolgozó lehet produktív és a produktivitás a boldogság, elégedettség egyetlen forrása.
A munkával való elégedettség megismerésének módszerei - 3. rész
A szervezet tagjainak hatékonyságát és motiváltságát döntően befolyásolja, hogy a rájuk bízott feladatok mennyire elégíti ki az igényeiket. Ezen kérdés megválaszolásához célszerű megismerni az elégedettség mérésének elméleti és módszertani hátterét.
