A nizzai EU-csúcson az országonkénti szavazatok elosztásáról folytatódott a vita

Vasárnap délelőtt az Európai Unió 15 országának állam- és kormányfői a soros elnökséget betöltő
Franciaország legújabb, sorrendben harmadik kompromisszumos megállapodástervezetének
tanulmányozásával folytatta munkáját a nizzai EU-csúcs. A szombaton előterjesztett két változattal
kapcsolatban több tagállam is fenntartásokat hangoztatott.A francia elnökség legújabb, immár
harmadik javaslata a leghevesebben vitatott intézményi reform, az országonkénti szavazatok
újraszabályozására vonatkozik.

Eszerint a négy nagy ország - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország -
egyformán 30 szavazattal rendelkezne a szótöbbséggel eldöntendő kérdések szavazásánál. A
további sorrend: Spanyolország 28, Hollandia 12, Görögország, Belgium, Portugália 11-11,
Svédország, Ausztria 9-9, Dánia Finnország, Írország 7-7, Luxemburg 3. A tagjelöltek tervezett
szavazatarányai: Lengyelország 28, Románia 13, Csehország, Magyarország 11-11, Bulgária 9,
Szlovákia 7, Litvánia 5, Lettország, Szlovénia, Észtország 4-4, Ciprus, Málta 3-3. A szombati
javaslatokhoz képest tehát javítottak Hollandia, s kisebb mértékben a nála kisebbek pozícióin. A
tagjelölteket tekintve inkább a nagyok pozícióját javították: Lengyelország 2-vel, Románia,
Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária 1-1 szavazattal többet kapna, Litvánia 1-el
kevesebbet, a többiek változatlanul maradnának.

Az arányjavításokat lényegében a szavazatok összesített számának emelésével érték el. Összesen
337 szavazat lenne. A javaslat része, hogy minősített többséghez az államok számszerű többsége is
kellene. A vétóképes kisebbség küszöbe 91 szavazat lenne. Az új elnökségi javaslatról
megkezdődött az alkudozás, ami persze összefonódik az Európai Parlamentre leosztott újabb
mandátumarányokkal és esetleg más kérdések kölcsönös összekapcsolásával is. A vasárnap
délelőtti kilátások szerint a nizzai szerződés megszületése az esti órák előtt nem várható.