A miniszter a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatait idézve rámutatott: egy év alatt 200 ezerrel, mintegy 7 százalékkal nőtt a magyar sertésállomány, erre évtizedek óta nem volt példa.
Emlékeztetett arra, hogy a sertésstratégia több, az ágazat eredményességét javító intézkedést tartalmaz. Jelezte: már érezhető a hatása annak, hogy az élő és a hasított félsertés áfája 5 százalékra mérséklődött, és eredményes a "Földet a gazdáknak" program is.
Hozzátette: a sertésszám növelése érdekében teljesítményvizsgáló állomást létesítettek, valamint a sertéshús fogyasztását ösztönző marketingkampány indult, továbbá új exportlehetőségek is megnyíltak a magyar sertéshús előtt. Emellett néhány sertéshúsból készült termék, például a csabai és a gyulai kolbász, a Pick és a Herz szalámi is hungarikummá vált. Mindennek hatására megindult a növekedés a sertéságazatban - szögezte le a miniszter.
Azzal, hogy 3,1 milliós lett az állatszám az ágazatban, megfordult a sertéslétszám évek óta csökkenő trendje - jelentette ki. Rámutatott: mindez foglalkoztatást, jövedelmet és adóbevételeket is jelent. Utalt arra, hogy az állatállomány növelése kiemelt kormányzati feladat, hozzáfűzve, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint növekszik a kérődzők száma, valamint a baromfiállomány is.
Fazekas Sándor beszámolt arról, hogy Milánóban a nagybani zöldség-gyümölcs piac vezetőivel és az ott működő vállalkozásokkal is megismerkedett. A milánói zöldség-gyümölcs piac Európában a legnagyobb ilyen létesítmény. Elmondása szerint komoly érdeklődés mutatkozik az ottani vállalkozások és a vállalkozói szerveződések részéről a magyar alma és szilva iránt.
Ezért az olasz érdeklődőket a szaktárca összehozza a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet képviselőivel, az ágazat szereplőivel - mondta. Emlékeztetett: Magyarországon az idén jelentős a gyümölcstermés, amelynek elhelyezése a piacon fontos feladat. A miniszter bízik abban, hogy segíteni tudják az idén különösen nagynak ígérkező magyar almatermés értékesítését.
MTI