Az élelmiszer- és vegyiáru piac a következő 5-10 évben évente 5-6 százalékkal fog növekedni - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet hétfőn bemutatott, a hazai kiskereskedelem helyzetét feltáró jelentéséből. Az idei év első felében a bővülés még nem volt ilyen intenzív az élelmiszerkereskedelemben. Ennek oka egyrészt a lakosság eladósodása, másrészt erős a kínálati nyomás: elárasztották a piacot a kereskedelmi márkás olcsó termékek, az EU-csatlakozás után megjelentek hazánkban az alacsony árfekvésű import termékek. Ennek ellenére a hipermarketek piacrésze további 2 százalékponttal növekedett, csakúgy mint a diszkontok részesedése, ami elsősorban a Lidl piacra lépésének köszönhető.
[ajanlo=1186][igazitas=right/]
A láncba tömörült kisboltok életképesek
Fogarassy Garbiella, a GfK Consumer Tracking terület vezetője az mfor.hu kérdésére elmondta: ma Magyarországon nem létezik bolthűség, általában párhuzamosan - gyakran az árakciók alapján - 7-8 üzletfélét látogat egy család. A "minden utcasarkon" megtalálható kis boltokba járnak a legtöbben (a családok 90 százaléka), de itt jellemzően keveset költenek a vásárlók, a nagy bevásárlásokat máshol bonyolítják le. A teljes költés nagy része a hipermarketekre és diszkont üzletekre esik: a teljes forgalom 24 százalékát a hipermarketek, 17 százalékát a diszkontok bonyolítják. A kis boltokra a költés csaknem egyharmada jut.
"A láncba szerveződött kis alapterületű üzletek - Coop, CBA - az utóbbi években képesek voltak folyamatosan nőni, míg a függetlenek száma egyre csökken. Ennek oka részben az, hogy csatlakoznak a hálózatokhoz, mivel azok jobb árakat képesek kialkudni a gyártótól" - jegyezte meg Fogarassy.
Jelentősen csökkent - mintegy 10 százalékponttal a korábbi évekhez képest - azok száma, akik napi szinten bevásárolnak. A szakértő szerint a jövőben egyre inkább elterjed a heti két alkalommal "tett" vásárlás, előre fogunk gondolkodni a beszerzéssel kapcsolatban. "2010-re a teljes boltszám 10 százalékkal fog csökkenni, ez nagyrészt a független kis üzletek kárára következik be" - hangsúlyozta. Érdekes azonban, hogy a rétegigényekre koncentráló boltok meg tudnak felelni a piaci igényeknek. A speciálizálódott üzleteknek - például biobolt, pékség, húsbolt - a szakértő szerint van létjogosultsága. Megjelenhetnek hazánkban is az Ausztriában elterjedt bevásárlószigetek.
Több tájékoztatásra lenne szükség
[ajanlo=1187][igazitas=left/]Fogarassy szerint egyik oldalról jó helyzetben vannak a magyar fogyasztók, mivel nagy a választék az olcsó termékekben, de sajnos nem mindig lehet tudni, hogy az áru milyen minőségű. "Sokkal több kommunikációra lenne szükség, főként az import termékekről nagyon kevés az információ. Sok esetben nehéz megállapítani azt is, hogy melyik a hazai termék. Kevesen tudják: a Coop lánc, amelynek rengeteg kereskedelmi márkás terméke van, csak magyar beszállítókkal dolgozik. Ezzel szemben a Lidl kizárólag import árut forgalmaz."
A szupermarket csatorna tulajdonosai az utóbbi években sokat változtak. A szakértő szerint ez a bolttípus nem találja azt a klasszikus szerepét, amelyet egyébként a szakirodalom ad neki: lakóhely közeliség, nagy választék, kellemes boltbelső, jó elhelyezkedés és minőségi kiszolgálás. "A fogyasztói igényeket mérsékelten elégíti ki a piacon jelen lévő szupermarketek nagy része, annak ellenére, hogy lenne igény a minőségibb kiszolgálásra".
Egyre gyakrabban fizetünk kártyával
A felmérésből kiderül: a bevásárlók kedvenc napja a péntek, a bevásárlások zöme a korábbiakhoz hasonlóan szintén a hét utolsó napjaira koncentrálódik. Az egyre gyakrabban már csütörtökön induló akciók hatására azonban idén már az utolsó előtti munkanap erősödése is megfigyelhető.
A napi fogyasztási cikkek beszerzése még mindig inkább a délelőtti 9-12 óra közötti időszakra tehető (a teljes forgalom 60 százaléka), ami főleg a kisebb alapterületű boltokra jellemző. A délelőtti vásárlás inkább a diszkontokban fordul elő - a Lidl kivétel -, míg a hipermarketekbe főként délután járunk.
Egyre többen autóval közelítik meg az üzleteket, a vásárlók egyre kisebb hányada, 49 százalék jár gyalog boltba. A kártyás fizetések szerepe folyamatosan nő, bár egyelőre a forgalomnak csupán 10 százalékát teszi ki a készpénzessel szemben. Érdekes észrevétel, hogy a hipermarketek vásárlói köre idősödik - hiszen egyre nagyobb az 50-60 éves korosztály részaránya a látogatók között -, míg a diszkontok egyre nagyobb százalékban szolgálnak ki fiatalabb vásárlókat.
Nagy Vajda Zsuzsa
