A Közép-európai Egyetem (CEU) részvételével végzett, a PRIMTS nevet viselő program kutatói Németországban, Olaszországban, Szlovéniában, Finnországban, Cipruson és Magyarországon országonként legalább 16 interjút készítettek a harmadik országból származó munkavállalók helyzetének felmérésére. Az eredményeket összehasonlítják, és ezek figyelembe vételével ajánlásokat fogalmaznak meg az Európai Bizottságnak.
Szényi Zoltán kiemelte, hogy Magyarországon elsősorban a szegregált, alulpozicionált, kényszerpályán lévő harmadik országokból származó munkaerő helyzetéről készítették a 16 interjút. Ezek az emberek egyénileg nehezen boldogulnak a magyar munkaerőpiacon, a törvények akadályokat gördítenek eléjük. Könnyebb azoknak az útja, akik "kapcsolathálóval" rendelkeznek, ugyanakkor függőségi helyzetbe kerülnek, és rendkívül alacsony béren alkalmazzák őket.
Szényi Zoltán elmondta, hogy nagyon nehéz Magyarországon statisztikát fellelni a harmadik országból jövő munkaerőről. Becslések szerint számuk Magyarországon 50 ezer és 100 ezer lehet évente. Nehezíti a harmadik országból származó munkavállalók helyzetét, hogy a magyarországi vízum megújításának ideje gyakran elhúzódik. Megállapították azt is, hogy a szakszervezetek, mint munkavállalói érdekképviselők nincsenek jelen a harmadik országból jövő munkavállalók esetében - mondta Szényi Zoltán. A vitafórumon hozzászóló szakszervezeti képviselők hangsúlyozták: a harmadik országból jövő, és főleg alkalmi, idénymunkát végzők az illegális foglalkoztatás miatt elzárkóznak a szakszervezeti védelem elöl.
MTI/Menedzsment Fórum
