Átlagosan tíz százalékkal emelkedett a legjobban kereső nagy-britanniai főnökök alapfizetése 2008-ban az előző évhez képest, azaz a növekedés mértéke kétszer akkora volt, mint az éves infláció, írta hétfői számában a tekintélyes angol napilap, a Guardian. Csökkenés mindössze a bónuszok tekintetében mutatkozott.
Nagy-Britannia: 36,8 millió font egy év alatt
A lap szerint tavaly a legjobban fizetett brit menedzser Bart Becht, a Reckitt Benckiser háztartási tisztítószereket és kozmetikai cikkeket gyártó cég vezére volt, aki – a prémiumokat és a részvényopciókat is beszámítva – 36,8 millió fontot (11,4 milliárd forintot) keresett. A tíz legjobban fizetett vezető együttvéve 170 millió fonttal lett gazdagabb – 2007-ben még "csak" 140 millió fontra rúgott ez az összeg.
Brit kollégáikkal ellentétben a német vezetők pénztárcája igencsak megérezte az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát. A frankfurti DAX mutatóban szereplő 30 legjelentősebb német vállalat első emberei ugyanis 21 százalékkal kevesebbet, átlagosan 2,28 millió eurót vihettek haza tavalyelőtthöz képest 2008-ban. A prémiumok még ennél is nagyobb mértékben, átlagosan 30 százalékkal csökkentek, adta hírül szeptember elején az MTI.
Németország: 10 millió euró volt a topfizetés
Ezzel együtt túlzott sajnálatra esetükben sincs ok: Peter Löscher, a Siemens első embere például mintegy 10 millió eurót (mintegy 2,74 milliárd forintot) vihetett haza tavaly, és ezzel letaszította trónjáról az évekig a lista élén álló Josef Ackermannt, a Deutsche Bank vezetőjét. Utóbbi 2008-ban "mindössze" 1,4 millió eurót kasszírozott, mert sem prémiumot, sem részvényvásárlási opciót nem kapott Németország legnagyobb bankjának vártnál gyengébb teljesítménye miatt.
A második helyezett a Linde igazgatóságának elnöke, Wolfgang Reitzle lett, 8 millió eurós keresettel. A lista végén a Commerzbank elnöke, Martin Blessing áll 600 ezer euróval. Az ő fizetését azután kurtították meg, hogy az állam beszállt a pénzügyileg meggyengült pénzintézetbe.
A kisrészvényeseket tömörítő DSW érdekvédelmi szervezet szerint a németországi adatok elemzése során nem észleltek túlzott kapzsiságot vagy túlkapásokat a vezetők javadalmazásában, és csak szórványosan bukkantak nagy összegű prémiumok, illetve túlzott mértékű végkielégítések nyomaira. (Ilyen tekintetben is példát vehetnének róluk a sorozatos botrányokat produkáló BKV és egyéb önkormányzati vagy állami kézben lévő magyar cégek vezetői – a szerk.)
A DSW elemzői arra számítanak, hogy a csúcsvezetők javadalmazása még 2010-ben is erősen csökkenni fog, már csak azért is, mert a közvélemény Európa-szerte egyre hangosabban követeli, hogy a vállalatvezetők jövedelme jobban igazodjon az adott cég teljesítményéhez.
Van, ahol már korlátozzák a prémiumokat
Van, ahol ennek már foganatja is volt: Hollandiában például a múlt héten döntöttek a prémiumok korlátozásáról. Az ottani bankszövetség és a pénzügyminisztérium előírása szerint a banki vezetők januártól nem juthatnak éves rendes fizetésüket meghaladó prémiumhoz. A szabályozás az országban megtelepedett külföldi bankokra is vonatkozik, bár megfelelő indoklással ezek az intézetek más eljárás mellett is dönthetnek. Az intézkedéstől azt is várják, hogy a főnökök ezentúl nem vállalnak majd felesleges pénzügyi kockázatokat.
Szakértők egyébként úgy vélik, hogy a következő hetekben várhatóan más országokban is születnek majd hasonló korlátozó intézkedések. Erre utal, hogy Európa három legnagyobb gazdasági hatalma egyesült erővel vezetne be a bankárok juttatásait korlátozó, kötelező érvényű szabályokat. Az ezt indítványozó, Gordon Brown brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök által jegyzett levélben a BBC értesülései szerint a következő állt: "Ki kell találnunk, hogyan fékezzük meg a bankok változó javadalmazásait, vonatkozzon az a teljes visszatérítés egy bizonyos hányadára vagy akár a bank bevételeire, nyereségére."
Havi hat-nyolcmillióért hajtanak a magyar bankárok
Ami a magyar bankárokat illeti, számukat a válság jócskán csökkentette, írta a közelmúltban a Népszabadság.
Akik azonban maradtak, azoknak továbbra sincs okuk panaszra. A napilap szerint a havi illetmény a topmenedzsereknél egy kisebb bank esetében jellemzően három-négymillió, egy nagyobb pénzintézetnél pedig hat-nyolcmillió forint.
Ezek azonban "csak" az alapilletmények, ehhez jönnek még a prémiumok, melyek az éves fizetés ötven százaléka körül mozognak, illetve az egyéb, béren kívüli juttatások, mint például a nyugdíj-biztosítási hozzájárulás, a céges autó vagy a mobiltelefon.
W. B.
Menedzsment Fórum
