Az üzleti versenyképesség céges szinten szorosan összefügg a HR-rel - emelte ki Sugár András. A Westel, később a T-Mobile volt vezérigazgatója szerint a cégvezetők nem elégedhetnek meg azzal ha jobbak a szomszédnál, mivel ma már globális verseny van. A volt vezér szerint ezért elengedhetetlen a vállalat működési mechanizmusainak rendszeres ellenőrzése és folyamatos korrigálása a változó helyzetekhez.
Kiszúrni a rejtett hibákat
Szűcs Ildikó, a Magyar Posta HR vezérigazgató-helyettese úgy látja a versenytársakkal való összemérés legfontosabb eszköze a benchmarking. Fontos azonban, hogy konkrét akciótervekre kell lebontani a felmérés eredményeit. Rendszeresen végzett benchmarkinggal pedig képet kaphatnak a cég változtatási, alkalmazkodási képességeiről. A felmérés egyben visszajelzés is: megerősíti a jó gyakorlatot, viszont felszínre kerülnek a gyengeségek is.
Gyakori hiba, hogy a megrendelők és a felmérést készítők teljesen mást értenek ugyanazon adattartam alatt - hívta fel a figyelmet a szakember. A számok önmagukban nem elegendőek, hiszen egy halom száraz statisztika nem mond sok mindent, érvelt Szűcs, majd hozzátette: megfelelő elemzés és kommunikáció szükséges ahhoz, hogy megfelelően értelmezni lehessen a benchmarkot.
A dolgozó, mint versenyeszköz
Sugár szerint a tudásmenedzsmentet illetően nem jó, ha egy vállalatnál a beosztottak teljesen azonosulnak a főnökükkel. Merni kell újítani és innovatívan gondolkodni az alkalmazottaknak is, de ehhez előbb megfelelő vállalati kultúrát kell kialakítani.
"Meghatározó egy cég szempontjából, hogy a munkáltató mennyire tekinti versenyeszköznek saját dolgozóit, illetve a siker érdekében mennyit invesztál beléjük" - emelte ki Szűts Ildikó.
A HR-szakértő szerint minden egyes nap hiányzás komoly költségeket okoz a vállalatnál. Egy rosszabb évben a Magyar Postánál például 4 milliárd forintot emésztett fel, és ennek jelentős része nem a betegszabadság, hanem a kiesett szakértelem költsége volt.
A riválisok is kooperálhatnak
Jelenleg komoly küzdelem folyik a cégek között a legtehetségesebb szakemberekért nemzetközi szinten is - értettek egyet a HR Mesterkurzus előadói. Egy tehetség elvesztése pedig szintén komoly pénzügyi kockázat a cégeknek a versenyben és ráadásul nagyon nehéz megtalálni az utódját is. Arra azonban fokozott figyelmet kell fordítani, hogyan tartsák meg a kivételes képességű munkaerőt, mivel őket másképp kell motiválni, jutalmazni, fizetni és tréningezni.
Sugár András szerint újfajta üzleti szemlélet van kibontakozóban az EU tagországokban. A cégek már nem csak versengenek egymással, hanem kooperálnak is, így segítve egymás (és saját maguk) fejlődését. A harmadik generációs mobiltelefonokat például a Nokia az Ericssonnal összefogva - részben éppen Magyarországon - fejlesztette ki, példázta az együttműködést Sugár.
Körte Ildikó
