"A vállalkozók hordják magukon egész Magyarországot, nélkülük nem lehetséges gazdasági felemelkedés" - mondta el Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a rendezvény ünnepélyes megnyitóján.
Hozzátette: a vállalkozások megbecsülése ennek ellenére meglehetősen alacsony mind a kormányzat, mind a társadalom részéről, holott a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a hazai munkavállalók kétharmadát, közel egymillió főt, és nem utolsó sorban, ők állítják elő a nemzeti össztermék több mint felét.
Párbeszéd kell a cégekkel
Ha utóbbiak sikeresek, akkor a gazdasági minisztériumról is ugyanezt mondhatjuk el, mutatott rá beszédében Kiss Péter. A kancelláriaminiszter kedvező folyamatként értékelte, hogy olyan reformok indultak el, mint amilyen az adó- és járulékrendszer átalakítása vagy az államháztartás konszolidációja. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter ehhez hozzáfűzte, hogy a kormányzat sikere a vállalkozókkal folytatott párbeszéden múlik.
Az állami kitüntetések és az Év Vállalkozója díjak átadása után a szakma elismert képviselői gazdasági fórum keretében fejtették ki véleményüket a hazai gazdaság állapotáról, kitörési lehetőségeiről, valamint a gazdasági jogalkotás legfrissebb eredményeiről.
Kállay László, a GKM Vállalkozásfinanszírozási Főosztályának vezetője azokat a tényezőket vette számba, amelyek a hazai vállalkozásokat akadályozzák tevékenységükben. Az első helyen a magas adó- és társadalombiztosítási terhek szerepelnek. Míg a 90-es évek végétől a 2000-es évek közepéig némi csökkenést észlelhettünk e téren, mostanra ismét megnőtt a teherviselési mutató értéke.
A második ok, ami hátrányt jelent a vállalkozásoknak, az a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, s a gyakran változó jogszabályok sem lendítik előre a munkát, értékelt Kállay László. Öröm az ürömben, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében több uniós forrás áll rendelkezésükre, mint valaha. További optimizmusra ad okot, hogy – mint Kállay elmondta - a minisztérium javítani szeretne a jövőben a pénzügyi szolgáltatások minőségén is.
Balkáni állapotok?
Kádár Béla akadémikus hangsúlyozta, hogy Brüsszel után hazánk a második legnyitottabb ország gazdasági szempontból. A globalizáció elmélyülése következtében éles verseny alakult ki a gazdasági társaságok között, amelyek ezzel úgynevezett frontharcosokká váltak. Úgy véli, hogy megkezdődött az egészségügy és az oktatás „balkanizációja”, kulturális lemaradásunk egyértelműen érzékelhető.
Szükség lenne a strukturális változtatásokra, de közben nem feledkezhetünk el az átfogó, hosszú távú stratégiáról sem. Annak ellenére, hogy a konszolidációs program sikeresnek mondható, még nem kerültünk ki a viharzónából, és várhatóan a jövő évben sem fogunk. Az adósságbomba ketyeg, hívta fel a figyelmet Kádár Béla.
Abban minden felszólaló egyetértett, hogy a gazdasági erőtér egyértelműen Ázsia felé tolódott el. Többen úgy vélik, hogy hazánk nemcsak a pozícióját megőrző Európához és Észak-Amerikához képest, de a régión belül is alulmarad.
Matolcsy és a szarvashibák
Matolcsy György, a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója igencsak sötéten látja a hazai gazdaság állapotát. Szerinte is egyértelmű Magyarország felzárkózási válsága; gazdaságunk túlságosan nyitott.
Miközben a hazánkban működő multinacionális vállalatok sikere vitathatatlan, velük szemben ott vannak a mindennapi létért küzdő kis- és középvállalkozások, emelte ki.
Míg 1997 és 2001 között javulást mutattak az egyensúlyi mutatók, és már kezdtünk kilábalni az adósságcsapdából, a 2002-es kormányváltás ismételten hanyatlást hozott. Az elmúlt ciklus 10-15 szarvashibája következtében 3000 milliárd forinttal nőtt az adósságunk, véli Matolcsy. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv elhibázott, gazdasági fejlesztésekre a források csupán 10-20 százaléka jut – legtöbbször ez az összeg sem a hazai kis- és középvállalkozók zsebébe megy, hívta fel a figyelmet a szakember.
Komplikált törvénykezés
Sárközy Tamás az előző felszólalókhoz képest némileg árnyaltabban látja a képet, bár a folytonos jogszabály változtatásokat illetően a professzor sem optimista. Bár abban egyetértett Kádár Bélával, hogy a szellemi párbajt meg kellene szüntetni a politikai szférában, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások felül tudnak kerekedni a kormányzási nehézségeken.
Bár Sárközy szerint számos egyszerűsítés történt a cégeljárás vagy az adózás rendszerét illetően, a hitelezővédelmi szempontok igencsak háttérbe szorultak.
Az országgyűlés a dereguláció helyett újabb és újabb, sokszor fölösleges, egymásnak ellentmondó és komplikált törvényeket alkot. A minisztériumokban a mindennapi, azaz operatív tevékenységek hatékonyságát kellene növelni, hangsúlyozta.
Reális jövőkép kellene
Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy a közép- és hosszú távú trendeket illetően rossz állapotban van az ország. Befektetési szempontból sem vagyunk vonzóak, jóformán még nekünk sem éri meg vállalkozni saját hazánkban. „Reális jövőképre lenne szükségünk a teljesíthetetlen vágyálmok helyett” - összegezte mondandóját a szakember.
Simon Rita
Menedzsment Fórum
