"Amennyiben jogszerű a sztrájk, akkor nem lehet semmiféle kényszerítő eszközzel fellépni azon munkavállalók ellen, akik ebben részt vesznek" - mondta a szakjogász, aki úgy vélte, "meglehetősen kérdéses" a BKV azon lépése, amely szerint előzetesen informálódnának arról, munkatársaik közül kik vennének részt a sztrájkban.
"Vajon mennyire kezelik bizalmasan a sztrájkolók adatait? Később nem lesz-e ebből nekik bajuk?" - tette fel a kérdéseket Fodróczy Géza. Hozzátette: komoly kétség merülhet fel az utasokban is amiatt, hogy az alkalmi buszvezetők vajon milyen tapasztalattal és tudással szállítják majd őket az esetleges sztrájk alatt.
A munkajogász felvetette: ugyancsak válaszra vár az a kérdés, hogy a sztrájk miatt toborzott munkavállalókkal milyen munkajogi viszonyt létesítenek, mi lesz velük később, és vajon a sztrájkolók helyett őket tartják-e a vállalatnál a jövőben?
Nem jogellenes, de inkorrekt a BKV lépése
Egy 2000-ben hozott legfelsőbb bírósági határozat szerint nem jogellenes a BKV "válasza" az esetleges szeptember 4-i sztrájkra - mondta Vincze Kornélia munkaügyi szakjogász, aki hozzátette: a cég ezzel együtt "rendeltetésellenesen", inkorrektül áll hozzá a vállalat sztrájkolni készülő munkatársaihoz.
Az ügyvédként praktizáló szakember elmondta: munkavállalók átirányítása egy cégen belül lehet jogszerű, de ebben az esetben kérdéses, hogy az alkalmi sofőrök munkaviszonya milyen jellegű és időtartalmú lesz.
Vincze Kornélia hozzátette: a sztrájktörvényben van egy szakasz, amely szerint olyan "munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (...) csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja". A jogász szerint mindez valóban lehetőséget biztosít a BKV-nak, de "egy bíróságnak is nehéz lenne döntenie abban, hogy a vállalat módszere korrekt avagy sem".
A BKV célja az, hogy értelmét és erejét veszítse a sztrájk, vagyis ezzel ellehetetleníti munkavállalóinak sztrájkjogát - vélekedett a jogász.
BKV: Nem sértünk törvényt
A BKV közleményben reagált a munkajogászok nyilatkozatára. Mint írták, a nyilatkozó munkaügyi jogászok egyetlen törvényi hivatkozást sem tudtak megnevezni, amit sértene a társaság eljárása. Az alkalmi munkavállalók felvétele és munkába állítása mindenben megfelel a Magyar Köztársaság törvényeinek - hangsúlyozzák.
Hozzátették: a szakszervezetek hirdettek sztrájkot és nem az elégséges szolgáltatásra, hanem a teljes munkabeszüntetésre tettek javaslatot, ez pedig megbéníthatja a főváros közlekedését. A társaság felelőssége, hogy szolgáltatást biztosítson napi négymillió utasa részére - írták.
Szakszervezetek: felelőtlenség a sztrájktörők alkalmazása
A Liga szakszervezetek szerint a közlekedési társaság megszegi a Munka Törvénykönyvében foglalt együttműködési kötelezettséget. Mint írták, a BKV vezetése "folyamatosan szabotálja a közel két hónapja folyó tárgyalásokat", amely az Európai Unió és a magyar törvények által jogszabályokba foglalt munkaügyi kapcsolatok "semmibe vételét jelenti".
A szakszervezet egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a sztrájktörők alkalmazása a nagyvárosi tömegközlekedésben "felelőtlen, és az utasok biztonságára veszélyeket jelentő lépés, a társaságnál alkalmazott fokozatos, a szakmai tapasztalatokat szolgáló, alkalmazáshoz vezető lépcsők önkényes áthágása".
Fizetett hirdetésekben keres buszvezetőket a BKV vezetése a szeptember 4-ére meghirdetett sztrájk idejére. A cég jogosnak, míg a szakszervezetek felháborítónak és törvénytelennek tartják a lépést.
A tömegközlekedési társaság dolgozóinak sztrájkja a múlt pénteki sikertelen egyeztetés után vált valószínűvé. A tervek szerint jövő kedden lesz járatkimaradás a buszokon, villamosokon és a metrókon is. A sztrájk legfőbb oka, hogy a munkáltató nem volt hajlandó teljesíteni a dolgozók tizenötezer forinton felüli 6 százalékos, január 1-re visszamenőlegesen fizetendő béremelési igényét.
