2009. május 14. 14:54

A vezetők között sok nárcisztikus személyiséggel lehet találkozni. Bár azt nem állíthatjuk, hogy a főnökök többsége túlságosan is az, tény, hogy egy bizonyos fokú büszkeség, önbizalom és motiváció kell a vezetéshez, és néha nehéz megszabni a határt. Derítse ki az mfor.hu segítségével, mennyire nárcisztikus személyiség!

A saját egó mindenek felett (Mfor-montázs)

A nárcizmus kifejezést olyan emberekre használják, akik nagyon szeretik hangsúlyozni saját teljesítményüket, és igénylik is ennek elismerését, nem ritka, hogy sok vezető beosztásban lévő ember bizonyos mértékig nárcisztikus. A kérdés mindig ott van, hogy mennyire, és az illető érzi-e a határt.

Radó István, az IFUA Horvath & Partners ügyvezetője sok nárcisztikus főnökkel találkozott tanácsadói pályafutása során. "A kérdés valóban ott kezdődik, mikortól kóros ez a személyiségjegy, ugyanis egyfajta büszkeség, önbizalom és motiváció a legtöbb vezetőre jellemző, amivel nincs is semmi gond. A vezető legfőbb feladata, hogy irányítása alatt a cég a legjobb teljesítményt nyújtsa. Probléma akkor jelentkezik, amikor megfordul a célok sorrendje, és már nem a vezető szolgálja a céget, hanem a cégvezetés ad egyfajta kielégülést a vezető egójának” – állítja a szakember.

A túlzottan nárcisztikus vezetőkre jellemző, hogy olyan emberekkel veszik körbe magukat, akik nehezen ellenkeznek velük. Valamikor ez egy tudatos döntés, valamikor pedig így alakul. Ha viszont valaki bekerül egy túlzottan támogató körbe, nehezen érzékeli a realitásokat. Van, amikor már ettől kezd az illető nárcisztikus vonásokat felvenni, hiszen könnyű hozzászokni ehhez a státuszhoz - véli Kása Judit pszichológus, tréner.

Ha valaki nem tud információt megosztani

Több jele is lehet annak, amikor a főnök szerepe túlmutat a szakmaiságon, és már-már a nárcizmus irányába tolódik el a személyisége. Ilyen például, amikor nem tudja vagy nem akarja megosztani a nála lévő információkat, és így bízza meg beosztottait egy feladat elvégzésével. Ilyenkor a vezető újra és újra bebizonyíthatja, hogy csak ő képes az adott feladatot megfelelően megoldani.

A másik jele a túlzott irányítási hajlandóságnak a mikromenedzselés: a vezető ilyenkor nem lényegi dolgokba, hanem apróságokba szól bele, így érzékelteti hatalmát. A folyamatos ellenőrzés és annak mindenkori tudatosítása a többiekben elérheti azt a szintet, melyet már a nárcisztikus személyiségzavar kategóriájába sorolnak a pszichológusok, pszichiáterek.

Csak a főnöknél okosabb ne legyen!

A szakember tapasztalatai szerint az sem ritka, amikor egy fejvadász cég olyan megbízást ad, melyben az is szempont, hogy az új munkatárs ne legyen a vezetőnél kvalifikáltabb, intelligensebb, vagy éppen ne beszéljen több nyelvet, mint leendő főnöke. Gyakran persze ennek gazdasági okai vannak, de előfordul az is, amikor a kérés mögött inkább a vezető hiúsága áll.

Éppen ezért kell a kiválasztásnál nagy hangsúlyt fektetni a csoportszellemre. Olyan apró jelei is lehetnek a csoportban való gondolkodás hiányának, mint például ha valaki közös munkát prezentál, mégis egyes szám első személyben teszi ezt, vagy éppen saját magát helyezi előtérbe. A gólokhoz sok jó passz is szükséges – emelte ki kérdésünkre Kása Judit az információmegosztás jelentőségét.

Az értékeléseknél is fontos betartani a formai szabályokat, például a rendszerességet, a kölcsönösséget és az őszinteséget, hogy a teljesítményértékelés ne menjen át a főnök automatikus méltatásába.

Mennyire nárcisztikus Ön?

Az amerikai behavenet.com oldalon megjelent teszt a kórosan nárcisztikus személyiség megállapításában segít. Aki a kilenc állításból ötnél többre érzi úgy, hogy igaz rá, annak érdemes kicsit elgondolkoznia. Persze azért kezeljük kellő humorral a tesztet...

1. Nagyon fontos számára saját nagyságának, teljesítményének, jó tulajdonságainak hangsúlyozása, mások általi elismerése.

2. Határtalan sikerekről, hatalomról, csillogásról, szépségről fantáziál.

3. Azt gondolja magáról, hogy kivételes egyéniség, és őt csakis más kivételes, magas státuszban lévő emberek érthetik meg, és velük alakíthat ki egyenrangú kapcsolatot.

4. Megköveteli magának mások túlzó elismerését, csodálatát.

5. Úgy érzi, neki jár a különleges kiszolgálás, még ha néha ez túlzott elvárásokat is takar.

6. Kizsákmányoló típus: hasznot húz másokból azért, hogy elérje saját céljait.

7. Az empátia hiánya jellemzi: nem fárad mások érzéseinek, igényeinek megértésével.

8. Gyakran irigy másokra vagy gyakran hiszi, hogy mások irigyek rá.

9. Gyakran arrogáns, fennhéjázó magatartást mutat.

GF

Menedzsment Fórum