Amíg Magyarországon mindössze 6,4 centiméter az épületek homlokzatán a hőszigetelés átlagos vastagsága, addig Ausztriában 14 centiméter, aminek az az oka, hogy a szomszéd országban az energia megtakarításhoz kötik a felújítási támogatást - közölte a cég.
Magyarországgal azonos a hőszigetelés vastagsága Szerbiában és Romániában, míg Horvátországban annál is vékonyabb, 5,3 centiméter. A közlemény megjegyzi, hogy ezekben az országokban az állam nem ad kedvezményes hitelt a házak hőszigetelésére, mindössze Szerbiában jár ilyen, de csak a helyben gyártott hőszigetelő anyaggal végzett felújításra.
Az osztrák gyakorlat abból indul ki, hogy az ország energia függőségét a lakóépületek hőszigetelésével is csökkenteni kell. Például Bécsben a vadonatúj házak tégla, vagy pórusbeton - Magyarországon: Ytong - falaira legkevesebb 15 centiméter vastag polisztirol hab hőszigetelést ragasztanak. Ennek oka: csak így lehet építési-, majd használatbavételi engedélyt kapni.
Más a helyzet a használt lakásoknál: ott a kedvezményes - általában 1 százalékos - kamatozású felújítási hitel nagysága attól függ, hogy mennyire csökken a lakás energia fogyasztása. A támogatás tartományi hatáskörbe tartozik, és a hőszigetelés mellett kiterjed az ablakcserére, és a fűtés megújítására is. Ott most a megújuló pellet-fűtés a sláger, amivel az olajfűtést váltják ki - Ausztriában nem olyan elterjedt a földgáz fűtés, mint Magyarországon. Vissza nem térítendő támogatás csak akció jelleggel, napenergia-hasznosító berendezésekre jár.
MTI
