"Félő, hogy a kizárólag pozitív fejleményekben reménykedő lakosság csalódni fog a bővülésben" - nyilatkozta a Der Standardnak Peter Havlik, a bécsi gazdaságkutató intézet (WIW) Kelet- és Közép-Európáért felelős szakértője.
Havlik véleményét több tényezővel indokolta.
Adatai szerint mind Csehországban 3,5 százalékra, mind Magyarországon emelkedni fog idén az infláció, 3,5, illetve 4,7-ről 6,9 százalékra.
Másrészt a csatlakozó országok eleinte korlátozott mértékben tudnak csak hozzájutni az uniós pénzekhez, mivel még tapasztalatlanok a pályázatok írása terén és nem látják át eléggé, hogyan működik a rendszer.
Harmadszor rövid időn belül nem lehet számolni érezhető növekedést elősegítő gazdasági impulzusokkal.
Negyedszer az adózási rendszer harmonizálása miatt növekedni fognak az adók és az árak is.
A szakértő szerint tartani lehet attól, hogy a túlzott várakozások visszaütnek és az erősödő politikai ellenállás destabilizációhoz vezet.
A helyzetet tovább rontja a Kelet- és Közép-Európában tapasztalható magas munkanélküliségi ráta, amelynek leküzdése az egyik legnehezebb feladat. Az itt regisztrált 14,2 százalékos érték csaknem duplája az EU-átlagnak (8 százalék). Különösen rossz a helyzet Lengyelországban (19 százalék) és Szlovákiában (16,6 százalék), ahol a fiatal munkanélküliek aránya is aggasztóan magas.
A szakemberek ennek ellenére biztosak abban, hogy a bővülés után sem várható tömeges migráció. A kelet- és közép-európai munkaerő ugyanis csak kis mértékben mobil.
Ezt figyelembe véve inkább populista politikai lépésnek tekinthető az, hogy az EU-tagállamok túlnyomó többsége lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok előtt.
Igaz, közép-és hosszútávon Kelet-és Nyugat-Európa is munkaerőhiánnyal fog küszködni a társadalmak elöregedése miatt, írja a Der Standard.
Amennyiben a trendek az eddigi ütemben folytatódnak, úgy átlagban 30 év múlva fogják a csatlakozó országok elérni az EU átlagát. Igaz, az élmezőnybe tartozó Csehország és Szlovénia már néhány éven belül jelentős fejlődést könyvelhet majd el, GDP-jük ugyanis már most eléri az EU átlag 60-70 százalékát.
(Menedzsment Fórum)
Ár- és adóemelést hozhat az EU-csatlakozás
Elsősorban ár- és adóemelésekkel számolhatnak az uniós bővülés után a csatlakozó országok. Ezekre a közvetlen következményekre fel kellene készíteni az embereket, állítják osztrák elemzők.
