Táppénzre továbbra is az lesz jogosult, aki társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik, illetve a biztosítás megszűnését követően három napon belül válik keresőképtelenné. A táppénz a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy évig jár.
2009. augusztus 1-jétől érvényes szabály szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követően a táppénz már csak legfeljebb 30 napon át folyósítható. Igaz, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy ilyen esetben méltányosságból a táppénz folyósításának időtartama legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható legyen.
Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat (ez alól kivétel, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, illetőleg, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított).
Abban az esetben, ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.
10 százalékpontos csökkenésJelenleg még a 15 napos betegszabadságra a távolléti díj (ami sok esetben a bruttó bér) 80 százaléka illeti meg az alkalmazottat, ez 70 százalékra apad. A baleseti táppénz összege pedig a bér 100 százalékáról 90 százalékára mérséklődik.
2009. augusztus 1-jétől a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka lesz. Amennyiben valakinek nincs meg a kétéves biztosított időszaka, úgy 60 százalék helyett, csak 50 százalékra jogosult.
A táppénz összegét az új szabályok ráadásul limitálják is. Ennek összege a jövőben nem lehet több a minimálbér (ez jelenleg 71500 forint) négyszeresénél. Ha valaki elhagyja a munkahelyét, és úgy kerül táppénzre, akkor az maximum a minimálbér másfélszeresét kaphatja meg.
Táppénz a munkaviszonyban állónak (kivéve a gyermekápolási táppénzt és a baleseti táppénzt) csak a 15 munkanapi betegszabadság kimerítését követően jár.
Gyermekápolási táppénz a szülőnek, nevelőszülőnek, a helyettes szülőnek a 12 évesnél fiatalabb gyermekének ápolása címén jár. A gyermekápolási táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek esetén korlátlan. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 84 nap, a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 42 nap (egyedülálló szülőnek 84 nap), a hat évesnél idősebb gyermek ápolására évenként 14 nap (egyedülálló szülőnek 28 nap) jár.
Összefoglalva a változásokat a táppénz mértéke tehát 10 százalékkal csökkent, s a napi táppénznek felső határa lett, ezeket az új szabályokat a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.
