Az EU 25 éven belül rá fog szorulni a bevándorlókra

Az EU tagországai ok nélkül zárták le a munkaerőpiacukat a közép- és kelet-európai munkaerő elől. Sőt, demográfiai okok miatt hosszútávon még rá is lesznek utalva a csatlakozó államokból érkező munkavállalókra.

Az EU államai teljesen alaptalanul féltek attól, hogy a csatlakozás után tömegével lepik el őket a közép- és kelet-európai dogozók, nyilatkozta a Die Presse-nek Peter de Rooij, az európai foglalkoztatás és képzés alapítvány igazgatója, munkaerőpiaci szakértő.

Rooij szerint az agodalmakat egyrészt a közel- és távolabbi múlt történései is cáfolják, így például a görögök 1981-es, illetve a portugálok 1986-os belépése után sem történt tömeges elvándorlás.
A szakértők szerint Európában nincs hagyománya a tömegvándorlásnak. Az egyetlen nagyobb migrációs hullámot az ötvenes években regisztrálták, amikor Dél-Európából és Törökországból indult sok ember Nyugat-Európába munkát keresni.
Ehelyett a Németország, Ausztria és Magyar, Lengyel- és Csehország közötti "ingázók" számának növekedését lehet várni, véli Rooij.

Másrészt az EU-nak már csak azért sem kellene lezárni határait a kelet- és közép-európai munkavállalók elől, mivel közép- és hosszútávon még szüksége is lehet rájuk.
"A népesség elöregedése miatt a nyugat-európai országok 25 éven belül külföldi munkaerőt fognak igényelni" - mondta a munkaügyi szakértő. Ezeket a trendeket tanácsos lenne már a jelenlegi munkaerőpiaci szabályozások során is figyelembe venni.

Rooij szerint a bővülés után növekvő foglalkoztatottsági rátával inkább a csatlakozó államokban lehet számolni, nem pedig a mostani tagországokban. Ennek oka az, hogy előbbiekben a gazdasági növekedés mutatói és az oktatásba invesztált összegek -arányaikat tekintve - lényegesen magasabbak, mint az EU-ban. A kelet- és közép-európai országok elsősorban utóbbiból fognak majd profitálni.

A munkerőpiac megnyitása ugyan felerősítené a "brain-drain" folyamatát is és így hátrányos lenne a csatlakozó országok számára, viszont ezt kompenzálná az EU-ból érkező befektetések mértékének növekedése.

Mint ismert, az EU jelenlegi 15 tagállamából 13 zárta le munkaerőpiacát a kelet- és közép-európai munkaerő elől. A korlátozások minimum 2, maximum 7 évre szólnak.

Az óvintézkedések azért is tűntek megalapozatlannak, mivel a felmérések szerint a csatlakozó országok munkavállalói csupán kis mértékben mobilak, így nem várható tömeges áttelepülés.
Ráadásul az Európai Bizottság által megrendelt felmérés maximálisan 220 ezerre prognosztizálta a bevándorlók számát, ami roppant csekélynek tűnik az EU össznépességéhez vagy a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.

Ennek fényében az EU tagállamok tiltó rendelkezései méginkább populista, szavazatok szerzését célként kitűző politikai lépésnek, semmint szakmailag alátámasztott intézkedéseknek tűnnek.

(Menedzsment Fórum)