A Mol elleni orosz manővernek szerteágazó következményei lesznek Magyarország, Közép-Kelet-Európa és az Európai Unió számára az energiabiztonság terén - állapította meg a független, nem pártalapon működő kutatóintézet neves Közép-Európa szakértője, Vladimir Socor, aki szerint az EU továbbra is passzív szemlélője a Mol átvételét célzó orosz kísérletnek.
A szakértő a ködös tulajdonosi szerkezetű, Kremlhez közeli Surgut részvényvásárlási ügyletét zsákmányszerző támadásként jellemezte. Az EU ennek ellenére hallgat - tette hozzá.
Mint megállapította, a Mol-akció részét képezi annak az orosz politikának, amelynek keretében állami irányítású orosz cégek kiterjesztik ellenőrzésüket az EU területén levő olaj- és gázvezetékekre, illetve feldolgozó üzemekre.
Felhívta a figyelmet: bár a Surgut nem feltétlenül érdekelt a Mol olajfinomító kapacitásaiban, a tét sokkal nagyobb Magyarország és a Mol különleges stratégiai helyzete miatt a régióban. Magyarország központi elhelyezkedése révén kulcsszerepet játszik a közép- és délkelet-európai gázvezeték-rendszerek összeköttetésében.
Mint fogalmazott, az orosz olajcégeknek, akárcsak korábban az osztrák ÖMV-nek, csorog a nyáluk a Mol több mint 15 millió tonnás évi kapacitású olajfinomítói iránt, amelyek Közép-Európában a leghatékonyabbak. Socor szerint a finomítók iránt korábban érdeklődést nem tanúsító Surgut akciója mögött feltételezhetően valamelyik nagy orosz olajcég (Lukoil, Rosneft vagy a GazpromNeft) húzódik.
A Mol-beli nagy részvénycsomag megszerzésével a Kreml nyilvánvalóan bepillantást akar nyerni az európai döntési folyamatokba, információkat akar szerezni és végső soron befolyásolni akarja a kontinens energiabiztonságával kapcsolatos projekteket.
