A nagykövet az Egyesült Államokat és Magyarországot állította példaként a román kormány elé, hangsúlyozva, hogy ez a két ország állami segélyben részesíti azokat a szociálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárait, akiket érzékenyen érint az árliberalizálás. Gitenstein szerint Romániában jelenleg azok a fogyasztók is a piaci ár alatt jutnak földgázhoz és villamos energiához, akik egyébként megengedhetnék maguknak, hogy kifizessék a piaci árat.
A nagykövet a bukaresti értéktőzsde csütörtöki kereskedését megnyitó ünnepségen mondta mindezt. Arra biztatta a román kormányt, hogy minél több állami vállalatot jegyezzenek be a tőzsdére, mert ezzel erősíthetik a tőkepiacot. E tekintetben Lengyelországot említette jó példaként, amely több állami cég tőzsdére való bejegyzése révén jelentős külföldi beruházókat vonzott.
A diplomata élesen bírálta a román kormányoknak azt a gyakorlatát, hogy az állami vállalatok élére politikai pártokhoz kötődő személyeket neveznek ki vezetői tisztségekbe, akik nem elsősorban a vállalatok érdekeit tartják szem előtt, hanem a pártokét. Nehezményezte, hogy tavaly a Romgaz állami gázkitermelő vállalat százmillió eurót volt kénytelen adományozni a bukaresti kormánynak, hogy ez utóbbi megoldja az állami költségvetésben felmerült készpénzhiányt.
A nagykövet becslése szerint a román energiaszektor fejlesztésére 10 milliárd dollárra van szüksége Romániának, ennyi pénzt pedig nem lehet csak állami bevételekből előteremteni. Így nagyon fontos - mondta a diplomata -, hogy minél több külföldi beruházót vonzzon Románia az energiaszektorba, de ez csak akkor sikerül, ha a hatóságok liberalizálják az ágazatot, és valós versenyhelyzetet teremtenek.
A 2007-es EU-csatlakozáskor Románia vállalta, hogy liberalizálja az energiapiacot, így a földgáz és a villamos energia árát fokozatosan az európai integrációs szervezet piaci szintjére emeli, de konkrét határidőről nem volt szó.
MTI
