Hétfőn jelent meg az Országgyűlés honlapján a reklámadóra vonatkozó törvénymódosítási javaslat, amely több változást is bevezetne, ezek közül két újdonságot érdemes kiemelni.
Az egyik úgy módosítja a veszteségleírást az adóalapból, hogy azt – elsősorban - az RTL Klub esetében ne lehessen érvényesíteni. A múlt héten megjelent sajtóbeszámolók szerint ugyanis az a módosítás, amely lehetővé tenné, hogy a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka csökkentse az adóév adóalapját, az RTL Klub számára is kedvező. Az IKO kábelcsatornáinak (Cool, F+, SportKlub, stb.) felvásárlásakor, 2012-ben a Magyar RTL Televízió Zrt.-nél 23,7 milliárd forint negatív adóalap keletkezett, amely azóta alig csökkent.
Erre hivatkozva utasította vizsgálatra Varga Mihály az adóhatóságot, és szerinte helyénvaló, hogy ilyen nagyságrendnél lépjenek. Mint azt elmondta, az adózás rendjéről szóló törvény biztosította a jogalapot számára a vizsgálat elrendeléséhez.
Az L. Simon László által jegyzett módosító indítvány az RTL Klubot kiveszi az adóalapot csökkenteni tudók közül. Arról rendelkeznek ugyanis, hogy az adóalany akkor mérsékelheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját, ha a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.
Míg a Fidesz számára politikai okok miatt volt fontos, hogy az RTL Klub - amellyel az utóbbi időben már-már háborús viszonyok alakultak ki - adózzon, addig a politikusok által festett idilli képnél sokkal rosszabb helyzetben lévő hazai médiaipar számára szakmai okokból volt életbe vágó, hogy a külföldi szolgáltatókra is vonatkozzon a reklámadó, és így ne kerülhessenek versenyelőnybe. A magyar munkavállalókat nem, vagy alig foglalkoztató, illetve magyar nyelvű tartalmat nem alkotó társaságok is közvetve érintettek lesznek a módosító indítvány szerint. A szakma által elsősorban a Google és a Facebook érintettségét hiányoló eredeti törvényt úgy módosították, hogy az adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy a reklám közzétevője (illetve internetes hirdetések esetén automatikusan, így rendelkezik a törvény) lesz az adó alanya.
Ebben az esetben az adó alapja az adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része lesz, az adókulcs pedig 20 százalék. (Tehát, ha valaki például a Google hirdetési rendszerében havi 100 ezer forintot elkölt, akkor 15 ezer forint összegű reklámadót kell befizetnie.)
Amennyiben az adóhatóság ezeket a tételesen kisebb összegeket hatékonyan be tudná szedni, úgy számításaink szerint a költségvetési bevétel az eredetileg tervezett 7-8 milliárdos összegnél jóval nagyobb, bőven 10 milliárd forint feletti lehet. Ezt támasztja alá, hogy az iparági szakértők által mérvadónak tekintett felmérés szerint a websearch/keresési piac (melynek legnagyobb hányada a Google kasszáját gyarapítja) 15,4 milliárd forintot tett ki tavaly, de a 17 milliárd forintot kitevő banneres (display) piacon is a legnagyobbak között van a Google és a Facebook. Így, ha csak nem "jelentkeznek be" a reklámadó hatálya alá, a két vállalat platformjain futó hirdetések után a reklámok megrendelőinek 3,5-3,8 milliárd forintnyi összeget kell majd befizetni. Ezt ugyanakkor torzíthatja az, hogy a Google rendelkezik magyarországi vállalattal, amelynek a 2013-as évre itt kimutatott 1,2 milliárd forintos bevétele „csökkenti” a fenti adóalapot. A magyar részleg által kiszámlázott bevételek után ugyanis biztos, hogy a helyi vállalkozásnak kell majd a reklámadót fizetnie.
Nem a reklámadóhoz tartozik, de érdekesség, hogy a külföldi szolgáltatók január elsejétől az áfatörvény alá is bekerülnek egy új uniós szabály miatt. Így az eddig – sokak szerint versenyelőnyt jelentő – nettó árak helyett az ő szolgáltatásaikat is terheli az Európában rekordernek számító 27 százalékos magyar áfa.
mfor.hu
