Messze vagyunk még az Európai Uniótól, halljuk hosszú évek óta, de hogy megfogalmazhatóan milyen messze, arról árulkodik például az úgynevezett vásárlóerő index. Ha a nyugat-európai adatot száznak vesszük, ahhoz képest a magyar vásárlóerő mindössze 47 százalék, míg a jövőre az unióhoz csatlakozó államok közül a szlovéneké 67. Nálunk a háztartási kiadások 31 százalékát élelmiszerre fordítjuk, míg az osztrákok jövedelmük 16 százalékát költik csak élelemre. Ezekről az adatokról Kozák Ákos, a konferenciát szervező GFK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója beszélt.
A számok, arányok jól mutatják, hogy jócskán vannak olyan területek, ahol utol kell érnünk az uniós átlagot, de öt-tíz éven belül jelentős életszínvonal és vásárlóerő változás következhet be. Éppen ezért nem csak a pillanatnyi helyzetét kell megvizsgálni a fogyasztóknak, hanem hogy élete során milyen irányba fejlődik. Ezt már Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem tanára fejtette ki.
Magyarországon a munkavállalók több mint ötöde naponta 12 óránál is többet dolgozik, ők úgymond gyorsabb életet élnek, nekik szükségük lehet a könnyebben, például interneten és bármikor elérhető banki szolgáltatásokra. A késő délutánig tartó konferencián a pénzügyi szakemberek arról is képet kaphatnak majd, hogy miként alakul a lakosság befektetési hajlama, vagy milyen szerepe van a biztosítóknak a megtakarítási piacon.
Az Uniós átlag felét sem éri el a magyar vásárlóerő
A magyar vásárlóerő mindössze 47 százaléka az uniós átlagnak – hangozz el a Bankok, biztosítók, befektetések és ügyfelek címmel megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián. A szakemberek az uniós csatlakozást követő lakossági befektetési lehetőségeket elemzik.
